Ön most itt van:

Háborús blöffök

Araki Sadao tábornok
Araki Szadaó tábornok

Pelényi János információkhoz jutott a Tokióban történt politikai eseményekről is. Lemondott a japán kormány nagy befolyással rendelkező hadügyminisztere, Araki Szadaó tábornok, akinek helyére Hajasi Szendzsúró tábornok került. Egy amerikai vezérkari tiszt azt mondta Pelényinek, hogy veszélyesnek tartja a japán kormányban bekövetkezett változást, mivel a japán csapatok 1931-ben Hajasi tábornok vezetésével foglalták el Mandzsúriát. Ennek ellentmondott Pelényi szerint Hirota Kóki japán külügyminiszter parlamenti beszéde, amely a magyar diplomata értékelése szerint önmérsékletet tükrözött. Ennek oka Pelényi szerint talán az amerikai flottafejlesztésről Japánba eljutott hír lehetett.
A washingtoni német katonai attasé, Friedrich von Boetticher tábornok a szovjet légerő fölénye miatt nem hitt egy szovjet-japán háború kitörésében. /1/
A japánok által potenciális szövetségesnek tekintett Nagy-Britannia diplomáciája a világpolitikai eseményeket látva igyekezett tájékozódni az amerikai szándékokat illetően. Pelényi 1934. február 10-én az alábbi számjel táviratot küldte Budapestre:

„Jól informált kínai követ szerint Anglia amerikai kormánynál tudakozódott, hogy európai háború esetén USA Kelet-Ázsiában milyen magatartást követne? Szerinte félő, hogy ha európai helyzet fölbomlana, az Kelet-Ázsiára visszahatna, és ottani érdekek védelme Angliának gondot okozna.” /2/

Az angolok nyilván olyan választ kaptak az amerikai kormánytól, ami elriasztotta őket egy Japánnal kötendő szövetségnek még a gondolatától is- ha volt egyáltalán ilyen.
A szovjet kormány még tartott egy távol-keleti háborútól, japán politikusok és diplomaták azonban békülékeny hangon nyilatkoztak. Pelényi február 28-i jelentése szerint Szaitó Hirosi újonnan kinevezett washingtoni japán nagykövet ebédre szóló meghívást küldött Trojanovszkij szovjet nagykövetnek, újságírók előtt pedig kijelentette, hogy egy Szovjetunió elleni háború öngyilkosságot jelentene Japán számára.
Trojanovszkij, aki washingtoni kinevezését megelőzően öt évig volt Tokióban nagykövet, kijelentette, hogy nem hisz egy szovjet-japán háború lehetőségében, mivel a háborús hangulat Japánban csak blöff. /3/
Moszkvában azonban úgy gondolták, hogy a japánok nem blöffölnek. Sztálin még januárban nyilatkozott a New York Times-nak, hogy Japánban háborúra készülnek a harcias elemek, ezért a Szovjetuniónak minden eshetőségre föl kell készülnie. Januárbab és februárban tartották az SZK(b)P
XVII. kongresszusát, amelyen Molotov, Vorosilov, Blücher és Sztálin is beszélt a szovjet-japán háború veszélyéről.
A magyar katonai felderítés információi szerint a kongresszuson Sztálin, Molotov és Vorosilov mérsékeltebb hangot ütött meg, Blücher tábornok azonban azzal vádolta a japán imperialistákat, hogy a Szovjetuniót minden békés szándéka ellenére háborúba fogják keverni. Blücher szerint a japán háborús előkészületek egyértelműen arra mutatnak, hogy a Szovjetuniót akarják megtámadni. Ezt mutatja az is, hogy a japánok 1000 kilométer hosszú stratégiai vasútvonalat és 2000 kilométer utat építettek Mandzsúriában, a Mukden- Harbin- Csicsikar háromszögben pedig 50 repülőtér épült.
Blücher kijelentette, hogy Japán belső- és külső- mongóliai terjeszkedési törekvései erősen aggályosak a Szovjetunió szempontjából. A szovjet tábornok szerint Mandzsúriában 130 000 japán, 110-115 000 mandzsu és mintegy 12 000 fehérorosz emigráns áll háborúra készen.
A magyar katonai felderítés amerikai katonai forrásból úgy értesült, hogy egy szovjet-japán háború kizárólag a japánoktól függ, mivel a szovjetek nem kezdenék. Japánt illetően az amerikaiak úgy tudták, hogy a japán hadsereg annyi hadianyaggal rendelkezik, hogy az elegendő egy kilenc hónapos hadjáratra, amelynek megkezdésére március-április lenne a legalkalmasabb, később ugyanis kedvezőtlenné válhatna a háború szempontjából a gazdasági helyzet. Az USA katonai körei szerint a Szovjetunió és az USA között sem katonai szerződés, sem szövetség nincs, de egy Szovjetunió elleni japán támadás esetén az amerikaiak hadiszállításokkal támogatnák a Vörös Hadsereget.
Az amerikaiak szerint Japán készül az USA elleni támadásra is. Ennek bizonyítékaként hozták föl, hogy Hawaii-n mintegy 150 000 japán él, akik mindnyájan kiképzett katonák. A Panama-csatorna mentén szintén sok japán él, akiknek feladata háború esetén állítólag a csatorna fölrobbantása lenne.
Az amerikaiak nyilvánosságra hozták, hogy április 19- 22 között a Csendes-óceánon állomásozó flottaegységeiket átvezénylik az Atlanti-óceánra, ahonnan azok karib-tengeri lőgyakorlat és több atlanti-óceáni amerikai kikötő meglátogatása után csak augusztus 1-jén térnek vissza. Az amerikaiak szerint ez lenne a legjobb időpont a japánok számára, hogy fölrobbantsák a Panama-csatornát és elfoglalják Hawaii-t, valamint a Fülöp-szigeteket.
Föntiekből óhatatlanul adódik a kérdés, hogy ha a szovjetek és az amerikaiak is március-áprilisra várták a szovjet-japán háború kitörését, az USA haditengerészete miért hozta nyilvánosságra, hogy a csendes-óceáni amerikai flotta áprilisban a Panama-csatornán az Atlanti-óceánra vonul, és onnan csak hónapok múlva tér vissza? /4/

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Washington, 1934. február 3.
2. MOL KÜM POL, K 63 Washington,1934. február 10.
3.MOL KÜM POL, K 63 Washington, 1934. február 28.
4. MOL KÜM POL, K 63 Budapest, 1934. március 3.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: