You are here

Háború fölfüggesztve

Homma Maszaharu
Homma Maszaharu
A szovjet-amerikai kapcsolatok látványos javulása nyomán kialakult nemzetközi helyzet részletes elemzését tartalmazza Röder Vilmos gyalogsági tábornok 1933. november 27-én Kánya Kálmán külügyminiszternek küldött irata. A dokumentum szerint a szovjet-amerikai közeledés alapvetően kihat a Távol-Keletre, valamint az európai és a magyarországi helyzetre is. A Szovjetunió a keleti paktummal biztosította magát nyugati szomszédjaival szemben, ez viszont hátrányos volt a magyar külpolitikára, mivel szabad kezet biztosított Romániának Magyarország ellen. Mivel a szovjet-amerikai megegyezéshez esetleg Anglia is csatlakozik, Japán külpolitikai helyzete súlyosbodik. Az is valószínű, hogy Japán nem nézi tétlenül, hogy a Szovjetunió és az USA együttműködése megerősödjön, ezért számolni kell egy szovjet-japán háború lehetőségével. Az 1904-1905-ös orosz-japán háború megmutatta, hogy Japán téli körülmények között is képes harcolni és kiváló eredményeket elérni.
Elképzelhető, hogy Japán korábban megvívott háborúihoz hasonlóan, minden előzetes értesítés nélkül indítja meg hadműveleteit, így teremtve kész helyzetet. Az esetleges háború ellen szól, hogy még sem a Szovjetunió, sem Japán nem készült föl nagyobb hadműveletekre.
A magyar katonai felderítés szovjet, japán, svéd és finn forrásokból úgy értesült, hogy egy szovjet-japán háború 1935 és 1937 között valószínű, de előbb is kirobbanhat.
A szovjet-japán háború a Szovjetunió nyugati határainál a szovjet katonai potenciál meggyöngülésével járhat, amely mindenekelőtt Lengyelország és Románia helyzetére lesz hatással. Lengyelország esetében a német-lengyel viszonyra lesz kihatással, mivel Lengyelország a Németországgal folytatott tárgyalások során jelentősebb mértékben lesz képes érdekeit érvényesíteni.
Románia vonatkozásában a szovjet nyomás csökkenése közvetlenül Magyarországra lesz hatással, mivel várható a kisantant megerősödése. Románia szabad kezet kap Magyarország ellen, amely tehermentesítené Jugoszláviát, de főként Csehszlovákiát, mivel utóbbinak erősödő német nyomással kell számolnia. „Ezen túlmenő következtetések levonására a helyzet még nem eléggé érett” –írta a külügyminiszternek szóló dokumentumban Röder tábornok. /1/
November 28-án Röder tábornok gróf Stomm Marcel alezredes, londoni magyar katonai attasé jelentését „Titkos!” minősítéssel tovább küldte Kánya külügyminiszternek. Stomm alezredes jelentése szerint Anglia fokozott figyelemmel tekintett a Távol-Kelet felé. A brit külügyminisztérium nyilvántartó osztályának szovjet és japán előadói a távol-keleti helyzetre vonatkozó anyagokat betekintés céljából a magyar katonai attasé rendelkezésére bocsájtották.
Stomm alezredes munkáját nehezítette, hogy amíg a korábbi londoni katonai attaséval, Homma Maszaharu ezredessel nyíltan tudott beszélgetni, Homma utóda, Ando Rikicsi tábornok rendkívül zárkózott volt, ráadásul nagyon rossz viszonyban volt a brit hadügyminisztérium tisztségviselőivel.
Stomm megjegyezte, hogy személyes viszonya Ando tábornokkal igen szívélyes, többek között azért, mivel a japán főtiszt annak idején tagja volt a magyarországi határ megállapító bizottságnak, és rokonszenvet érez a magyarok iránt, elítélve a bizottság akkori munkáját. A Távol-Keletet illetően azonban a japán katonai attasé minden beszélgetéstől elzárkózott. A magyar katonai attasénak ennek ellenére október végére sikerült máshonnan információkhoz jutnia, amelyről az angoloknak is említést tett, természetesen a hírforrás megnevezése nélkül.
A távol-keleti szovjet hadsereg parancsnokáról, Blücher tábornokról Stomm olyan híreket szerzett, hogy jó katonai vezető, aki erős kézzel tart fegyelmet, s igyekszik alárendeltjeit a politikától távol tartani, vezérkara pedig válogatott tisztekből áll.
Az alezredes szerint érdemes lenne felderíteni, hogy a szovjet hadsereg rendelkezik-e nagy mennyiségű hadianyaggal és élelmiszerrel, és hogy milyen fokú együttműködés alakult ki a Szovjetunió és az USA között? Mindezek felderítésével állítólag angol fegyvergyártó cégek
ügynökeit bízták meg.
Stomm információi szerint egy szovjet-japán háború esetén a hadműveletek a Vlagyivosztok- Harbin- Mukden háromszögben folynának, és akár télen, akár nyáron folyna a háború, három hónapig tartanának.
A japán katonák fegyelme, szelleme, felszerelése és ellátása a hírek szerint kifogástalan, kiképzése pedig nagyon jó volt. A japán vezérkari tisztek kifogástalanok voltak, de hibájuknak rótták föl, hogy hiányzott belőlük az önálló kezdeményezés. /2/
Stomm alezredes részletes jelentéséhez hasonló jelentést küldött december 6-án Németh Imre alezredes, isztambuli magyar katonai attasé.
A Kanda Maszatane alezredes és Németh beszélgetése éppen olyan őszinte hangnemben folyt, mint korábban a nemzetközi politikai eseményekről és a távol-keleti helyzetről folytatott megbeszélés.
Kanda alezredes elmondása szerint a japán kormány november elején egy vezérkari ezredest küldött Tokióból Berlinbe, aki tájékoztatta az európai országokban akkreditált japán katonai attasékat az otthoni és a távol-keleti katonai és politikai helyzetről.
A japán attasé szerint a diplomáciai kapcsolatok fölvétele a Szovjetunió és az USA között nem érte váratlanul a japán politikai köröket, s mivel régóta számítottak rá, külpolitikájukat is erre alapozták, amely a továbbiakban sem szorul változtatásokra.
Kanda alezredes tájékoztatta magyar kollégáját, hogy októberben a japán hadügy-, külügy-, pénzügy-, belügy-, és tengerészeti miniszterek, valamint a vezérkari főnökök értekezletet tartottak, amelynek során egyetértettek, hogy a cél a Szovjetunió Ázsiából való kiszorítása, ennek végrehajtását azonban Japán katonai fölkészüléséig fölfüggesztették. Háborúra Japán csak a Szovjetunió esetleges provokációja esetén lenne hajlandó, akkor azonban késlekedés nélkül hadba lépne. /3/

Hírdetés

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Budapest, 1933. november 27.
2. MOL, KÜM POL, K63 Budapest, 1933. november 28.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Budapest, 1933. december 13.

Hírdetés
Érdekelheti még:

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: