Ön most itt van:

Füredi Szilárd Ferenc: Magyarország és Japán helyzete, jövője, hasonlósága

A hasonlóság két merőben más nép között

Magyarország és Japán. Mi lehet a közös két egymástól oly eltérő és távoli ország között, akiknek a lakói legtöbb esetben sohasem lépnek a másik ország földjére? Más-más kultúra, különböző szokások, hagyományok és hatalmas földrajzi távolság választ el egymástól két olyan országot, amelyek közül az egyiknek közel száz éve nincsen tengere, a másikat viszont minden oldalról víz vesz körül.

A válasz megtalálásához kicsit mélyebbre kell néznünk, és át kell gondolnunk, mire lehetünk büszkék magyarként, és milyen tulajdonságaink emelkednek ki a történelmünk során? Erre nagyon sok különböző választ lehetne adni, viszont ami mindenféleképpen megemlítendő, hogy a magyar népet semmilyen vereség vagy elnyomás nem tudta megtörni, és az idő során újra és újra bebizonyosodott, hogy ha a nemzet kötelékében kell fegyvert fogni, bármilyen áldozatot képesek vagyunk meghozni a hazánk zászlója alatt. Ezzel hasonló módon Ázsia keleti részén is van egy szigetország, amely kapcsán mindenki jól ismeri a híres pilótákat, akik, ha arra volt szükség, hazájuk érdekében, akár vállalták a biztos halált.

Mi magyarok viszont egy másik tulajdonságunkra is nagyon büszkék vagyunk, és őszintén reméljük, nem teljesen alaptalanul. Ez pedig nem is lehetne, más, mint a számunkra oly fontos magyar észjárás és kiemelkedő intellektus. Ki ne tanulta volna meg diákként a híres magyar tudósok, feltalálók, matematikusok, fizikusok nevét? Szinte minden fontos felfedezés hátterében fel-fel bukkan egy-egy magyar tehetség neve, a történelem során számtalan találmány köthető hozzánk. A magyarok ilyen téren való kiemelkedő teljesítményét külföldön is elismerik és a legnagyobb tudós nevek is úgy hivatkoztak otthonunkra, mint a tudomány hazájára, Európa szívében.

Mára a viszontagságos történelmi események sorozatának, és a kivándorlás, a külföld anyagi jóléttel és biztonsággal kecsegtető hívásának hatására Magyarország szerepe a tudományos életben fokozatosan megkopott és már csak árnyéka régebbi mivoltának. A magyarokra jellemző innovatív és feltalálói attitűd most a társadalom mélyén szunnyad és várja, hogy ismét a felszínre törhessen.

Japán innovációs térhódítása

Ezzel párhuzamosan, Japán felvette a tudományos elöljárás elejtett fonalát és az utóbbi évtizedek alatt Ázsia legkiemelkedőbb modern technikai országává nőtte ki magát. Sikerült Nekik a keleti kontinenst övező silány minőségű gyártás sztereotípiáját megtörni és kiemelkedni az Őket körülvevő Kínai és Dél-Korea gazdasági óriások gyűrűjéből. Mára Japán a minőség szinonimájává vált a köztudatban, és a fiatalabb generációk körében rendkívüli népszerűségnek örvendenek az innen érkező eszközök és elektronikai exporttermékek.  Biztosítékot jelentenek az erről a szigetországról származó márkák és brandek, arra, hogy megtervezésüket komoly körültekintéssel végezték, és nem vesznek el az Ázsiából érkező exportáruk hatalmas tengerében.

Japán fővárosa, Tokió nem véletlenül kerül gyakran a világ leginnovatívabb városait listázó rangsorok elejére vagy élére. A robotika és a 3D-s nyomtatás terén vezető szerepet játszik az ország, és ezek a fejlesztések a mostani trendek és analízisek szerint a jövő legfontosabb technikái lesznek. A széleskörűen fejlesztett mesterséges intelligencia, a hatalmas mennyiségű adatokat feldolgozni és használni képes technológiák mind Japán mostani és jövőbeli innovációs dominanciáját segítik elő. A fejlesztéseket tovább pörgeti az a tény is, hogy 2020-ban az olimpiát Japán fővárosában rendezik és ez lehetőséget ad arra, hogy az élet legkülönbözőbb területein is élesbe helyezzék a problémákat legmodernebben megoldó innovatív fejlesztéseket.

Emellett a keleti szigetország komoly erőforrásokat fordít a kutatásokra, az oktatásra és akadémiákra, amelyek erős alapot jelentenek a világ szinten is meghatározó technikai cégeknek. Azoknak a cégeknek, akik rendkívül bölcsen és előrelátóan fektettek be az automatizációba és a robotika már ma is működő, kezdetibb fázisú verzióira. Ez olyan lehetőségeket nyit a jövőre nézve, amely csak kevés országnak adatik meg. Olyan mértékben növelte a produktivitást, a gyártás és termelés hatékonyságát, hogy az időközben kiépült elsőrangú infrastruktúra mellett, Japán potenciálisan a jövő technológiai centrumává is válhatna. Mindezen fényes jövőt, azonban egy tényező, egy Japánt különösen fenyegető veszély keresztbe húzhatja.

 

 

A jövőből leselkedő közös ellenség

Van még egy közös tényező a mi országunk és a keleti társa között. Természetes erőforrások csak mértékkel állnak rendelkezésre az országban, és az Japánra különösen igaz, hogy gazdaságát a lehető legmagasabb fokú emberi erőforrásra építette. A szigetország sikerei alapjában a japán emberekben, a képzettségükben és hozzáállásukban keresendő. Ez vezetett a minőség magas fokú megtestesítéséhez és a kutatómunkát igénylő technológiai vezetőszerep megszerzéséhez.

A háttérben egy komoly probléma húzódik évek óta, amelyről ma még csak korlátozott mértékben hallani, pedig alapjaiban döntheti meg mind a magyar, mindig a japán gazdaságot. Ez pedig nem más, mint a társadalom elöregedése, a demográfiai elidősödés. Ezt azt jelenti, hogy a népesség csökken, és több idős ember hagyja el a munkaerőpiacot, mint ahány fiatal belép oda.

Változatos előrejelzések készülnek ezzel kapcsolatban, de a tudomány nagyjából 10 %-ra teszi azt a népességcsökkenést, ami a két országot érheti a következő 20-30 évben, ami a mi esetünkben közel 1 millió, Japán esetében pedig akár 12 millió főt is jelenthet. Természetesen a korfa is ennek megfelelően tolódik, így emberek tömegei kerülhetnek ki a munkaerőpiacról pótlás nélkül.

Ezt pedig bizonyára alig kell magyarázni, milyen hatással lehet egy, az emberi tudásra és szakértelemre építő gazdaság esetében. A negatív hatást Japán robotikai és automatizált termelésre való fókusza még egy ideig elodázhatja, hiszen ezek a technológiák egy adott munkakört váltanak ki, de végsősoron az értelmiségi, emberi tudást igénylő munkaerőt nem helyettesítheti.

Ez pedig a magyarokra is potenciálisan hatással lehet. A magyar-japán gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb ívben, emelkedő tendenciát mutatnak. A hazai japán befektetések, az itthonra érkező szigetországi elektronikai eszközök és alkatrészek importja és a cserébe szállított magyar agrártermékek exportja mind egyre inkább meghatározó részei a magyar gazdaságnak.

 

 

A jövő feladatai

            Magyország és Japán tehát két teljesen eltérő kulturális közeg ellenére több rendkívül hasonló tulajdonsággal bír, de mindkét országnak van mit tanulnia a másiktól. Több problémával is ugyanúgy meg kell majd küzdeniük, és ehhez előrelátásra, a megoldást segítő lépések megtételére és a fiatalabb generációk megszólítására is szükség van. Reméljük Japán megtarja méltó helyét a jövő innovátorai között, Magyarország pedig újra felébreszti a benne szunnyadó tudomány iránti fogékonyságot és csatlakozik keleti társához az intellektualitás fellegvárában.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: