Ön most itt van:

Fenyegető üzenetek miatt bezártak egy kiállítást Japánban

Három nappal a megnyitó után bezártak egy teljes kiállítást az egyik legnagyobb japán kortárs művészeti fesztiválon, mert a szervezők fenyegető üzeneteket kaptak egy koreai szexrabszolgát szimbolizáló kislányszobor, a Béke Lánya Szobra miatt.

A „Szabadság Expressziója” Után? című, a kifejezési szabadságot támogató kiállítás bezárását az Aichi Triennale 2019 szervezőbizottságának vezetője, Omura Hideaki, Aicsi tartomány kormányzója jelentette be szombaton arra hivatkozva, hogy elektronikus levelekben, telefonon és telefaxon is nagy számban kaptak fenyegető üzeneteket, köztük egy olyat, amely a Kyoto Animation filmstúdió július 18-i, 35 ember halálát okozó felgyújtására emlékeztetve benzines merényletet helyezett kilátásba.

A hagyományos koreai népviseletbe öltözött, széken ülő kislány szobra, egy dél-koreai házaspár alkotása, a második világháború alatt a japán megszállók által prostitúcióra kényszerített koreai nők sorsát szimbolizálja.

                                                       A Szöul közterén álló leányszobor

A szobor eredetije a dél-koreai főváros közterén látható. Ennek kicsinyített mását helyezték el a japán kiállítás életnagyságú alkotósa mellett. A lányalak melletti széken – csakúgy, mint Szöulban – fényképezéshez helyet foglalhatnak a látogatók.

                                                      A japán kiállításon a látogatók beülhetnek a lányszobor mellé

A II. Világháborúban a japán hadsereg megszállta Koreát és – állítólag – koreai nőket kényszerített a helyi bordélyházakba. A két ország között azóta sem nyugszanak a kedélyek. Japán több alkalommal bocsánatot kért, és jelentős kártérítést fizetett cserébe azért, hogy a dél-koreai kormány lezárja a hét évtizeddel ezelőtti ügyet. Ám ez a kormányközi megállapodások ellenére ez mindmáig nem történt meg, évről évre fellángolnak a tiltakozások.

A dél-koreai kormány – a magántulajdon sérthetetlenségére hivatkozva – Japán kérésére nem távolította a szöuli Japán Nagykövetség közeléből a tiltakozások szimbólumává vált lány-szobrot.      

Az aicsi kiállításon a szobor másának megjelenést a japánok provokációnak fogták fel.  

 

A fenyegetések miatt a szervezők nem a japán nacionalisták által kifogásolt szobrot távolították el, hanem bezárták az egész, a kifejezési szabadságnak szentelt kiállítást. A tárlaton többségében olyan művek voltak láthatók, amelyeket Japánban a múltban nem lehetett nyilvánosan bemutatni a cenzúra vagy az öncenzúra miatt.

A kiállítás bezárása élénk tiltakozásokat váltott ki. Cuda Daiszuke újságíró, a triennále művészeti igazgatója sajnálatosnak nevezte, hogy a kifejezési szabadságot aláaknázó precedenst teremtettek. A bezárt kiállítás ötletgazdái kijelentették, hogy ez a cenzúra legsúlyosabb esete Japánban a második világháború óta, és peres eljárást fontolgatnak.

Az aicsi triennálén szerte a világból több mint 90 alkotócsoport vesz részt, a rendezvény két és fél hónapig tart.

MTI nyomán, korrigálva

Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: