You are here

Fehér Enikő: A 2011-es Japán katasztrófa

Soha nem mért erősségű , 9 -es földrengés rázta meg , 2011 . március 11 – én  pénteken , Japán észak – keleti partvidékét . Erősségét tekintve ez volt az eddigi  legnagyobb földrengés Japán területén , és a legnagyobb negyedik földrengés a világon amióta méréseket végeznek .
A rengés epicentruma a japán partoktól 125 km -re, a hipocentruma 24 km – es mélységben volt . A földmozgás , helyi idő szerint délután 2 óra 46 perckor  következett be . A 9 – es erősségű földrengés után  folyamatos utórengések következtek, előfordult köztük 5 ,8 -as , és 7,4 -es erősségű is .
Maga a földrengés ennek ellenére sem okozott volna különösen nagy károkat , hiszen  Japánban az épületek fel vannak készítve hasonlókra , azonban a tengerfenéken kipattant rengés hatalmas cunamit , szökőárt idézett elő , ami letarolta Tohoku régió északkeleti partvidékét  – főként Ivate , Mijagi és Fukusima prefektúrában.
Az ország egész csendes – óceáni partjára vonatkozóan kiadták a cunami riadót . A szökőár amely óránként 800 kilométeres sebességgel haladt a szárazföld belseje felé , a partot elérve autókat , raktárépületeket , hajókat sodort el .
Hoshi és felesége Tenshi éppen otthon voltak Isinomakiban ( Mijagi prefektúra ) , amikor morajlást hallottak és házuk erősen rázkodni kezdett . Tenshi már az első percben a földre esett . Repült a polcokról minden , dőlt a berendezés . Hoshi megbotlott és fejjel az asztalra zuhant , miközben hátára , vállára , tarkójára berendezési tárgyak záporoztak .
Homlokát beleverte egy pohárba , és bénító fájdalom hasított a homlokába és a szemébe . Felkiáltott , tapogatózva lábra állt , de nem látott semmit .
– Megvakultam . – kiáltott fel riadt hangon , és ebben a pillanatban érte a házat egy másik rengés , amely most jóval kisebb volt az előzőnél .
Hoshi édesanyja , aki velük egy házban élt Hikari is megbotlott , s a térdét beleütötte a felborult asztalba . Éles sikoltások hallatszottak mindenfelől
Hoshi kezével a jobb szemét kezdte dörgölni , rájött , hogy azért nem lát , mert elöntötte a homloksebéből patakzó vér . Megrázta a fejét , és jobb szemével újra látott . A bal még mindig olyan égetően fájt , hogy hozzá nyúlni sem mert.
Jó öt perc telt el , mire nyögdécselések közepette , az elsősegélycsomagot magukhoz véve , amely mindig könnyű helyen volt , kirohantak a ház elé , ahol döbbenten látták , hogy a talaj több helyen is megrepedt . A házuk jobbra – balra dülöngélt , és a falakból gomolygott a por , mintha csak füst lenne . Az utcán ismét elestek a rázkodástól , és a földön fekve nézték végig , amint házuknak melléképülete ráomlik a traktorukra.
Hoshi azonnal felismerte , hogy a rengést szökőár fogja követni , ezért figyelmeztette a szomszédait , majd autóba ültek , és fia iskolája felé hajtottak , amely egy magasabban fekvő helyen volt . Kis idő múltán a közlekedési lámpák leálltak és hatalmas dugó alakult ki . A rádióban hallották, hogy a cunami már elérte az egyik közeli várost , és épp feléjük tart .
Egy közeli épülethez siettek , de nem tudtak bemenni , mert törmelék torlaszolta el a bejáratot . Ekkor látták , hogy a szomszédos fűrészmalom koromfekete épülete sebesen feléjük tart .
– Rohanjunk ! – ordtotta Tenshi
– Erre – szólt Hitomi , Hoshi édesapja – üljetek be a kocsiba . És húzzátok le a kocsi ablakait , hogyha elér a víz , ki tudjatok menekülni .
Nem sokkal később , egy két méter magas , fekete hullám száguldott feléjük . Az előttük lévő autók egymásba torlodtak , és velük együtt mind messzire sodorta őket az áradat .
Nagy nehezen sikerült kimászniuk az ablakon , és eljutottak az iskola udvarára , ahova igyekeztek .
Fiúkat Genkit épségben találták . Lassan előkerültek az elsősegélyládák , Hoshi sebét fertőtlenítették , amelyből mindegyre ép jobb szemébe folyt a vér , s már – már elvakította . A balban mintha egy csillagszóró sziporkázott volna , fájdalom szikrákkal árasztva el az agykérgét .
Az éjszakát az iskolában töltötték , áram , fűtés , ívóvíz és müködő telefonhálozat nélkül . Másnap ahogy csak lehetett , visszatértek az otthonukhoz . A szürreális kép ami fogadta őket , azt is elfeledtette velük , hogy már 24 órája nem ettek . A házak romokban , az utcán mindenütt vastag sár, törmelék és haltetemek . Házukból csak egy romhalmaz maradt .
– Elvitte a víz a házunkat – mondta szomorúan Tenshi .
A katasztrófa valódi méretei csak apránként világosodtak meg számukra a hetek folyamán . A helikopterek felvételein a szökőár , a kamerák előtt nyelt el egy egész várost . A hadsereg nyolc katonai gépet riasztott , hogy a levegőből mérjék fel a károkat .
Tokióban és környékén négymillió ember otthonába szűnt meg az áramszolgáltatás . Az ország északi részén a vasuti hálózat több szakaszon megrongálodott , a szuperexpresszek leálltak . Kigyulladt a Tokió melletti Csiba olajfinomító üzem. Az atomerőművek automatikusan leálltak . Bezárt a tokiói Narita repülőtér, az utasoknak el kellett hagyniuk a repülőteret .
Leálltak a tokiói metrójáratok és a helyi érdekű vasutak is . Volt több utórengés , köztük egy 7,4 -es erősségű .
Fukusima prefektúra területén a hatóságok kiürítették egy atomerőmű térségét , a mintegy 2000 lakosnak távoznia kellett a reaktor két kilométeres sugarú körzetéből .
Több képet is mutattak az eltörölt városokról . Meg hosszú sorban kiterített halottakat , rögtönzött ponyvadarabokkal leterítve . Borzalmas látvány volt .
A völgyekben mindenfelé földcsuszamlások . Egész domboldalak csúsztak le a völgybe . A kisebb falvak egyszerűen eltűntek . Így . Ilyen egyszerűen .
Törmelék volt csak , vakolat és kövek , fa és üveg , görbült fémek és törött műanyag.  Vasárnap kilométeres sorok kígyoztak a néhány nyitvatartó benzinkút és szupermarket előtt .
– Nincs vonatösszeköttetés , és nem műkődik a mobilhálózat sem . Nem tudjuk ez a helyzet meddig fog tartani . – hallgatták figyelmesen a helybéliek a hatóságok közleményét . A helybéliek sztoikus rugalmassága és a társadalom szervezettsége a tragédiában jól megmutatkozott . A kereskedők helyenként ingyen osztogatták megmaradt készleteiket , egy férfi pedig az egyik utcasarkon egy generátort helyezett üzembe , amelyre kiírta :
“Itt feltöltheti mobiltelefonját !”
Csupa hajmeresztő részlet , de semmiség mind a tragédia egészéhez képest . A rendőrségi összesítés szerint 15853 ember halt meg ( ebből 9512 Mijagi , 4670 Ivate prefektúrában ) , 3282 – en pedig eltűntek  – valószínűleg az óceánba vesztek . A sebesültek száma meghaladta az 5000 – et .
Hoshiék nem volt hova menjenek többé , a földrengés és a szökőár lerombolta otthonukat , Hoshi halászhajóját elvitte a cunami , rizsfüldüket pedig elmosta . A helyi főiskola tornatermében laktak , ahol 800 – an laktak már . Egy nagylelkű étteremtulajdonos  , aki Japán déli részén lakott , 1200 km -t utazott , és saját készítésű tésztával és levessel igyekezett segíteni .
Hoshi és felesége hosszú sorokat álltak a gözölgő ételért , és a segélyszervezetek segélycsomagjaiért amiért nagyon hálásak voltak . Sztoikus nyugalommal várták ki sorukat , hogy egy jobb konténerbe kerülhessenek , amit pedig felszereltek a modern háztartás minden kellékével . Ők szerencsés csillagzat alatt születtek , annak ellenére , hogy minden vagyonuk odaveszett .

 


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: