Ön most itt van:

Ez a 10 nemzet él legtovább a világon

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben felmérését készített arról, hogy mely nemzetek élnek a legtovább. Az eredmények alapján elmondható, hogy a világon Japánban a legmagasabb az átlagéletkor (83,7 év) Cikkünkben lerántjuk a leplet a top 10 sikeréről.

Manapság rengeteget lehet olvasni arról, hogy az életvitelünk milyen jelentős mértékben befolyásolhatja életünk hosszát és minőségét. Ide sorolhatjuk a táplálkozást, az általános jólétet (munka körülmények, jövedelem, különböző stresszhatások) vagy a testmozgást. Ez az alapjában többösszetevős egyenlet ezzel még nincs kész, hiszen az előbb felsoroltakon kívül komoly tényezőnek számít az is, hogy életünket melyik országban, milyen nemzet fiaiként és lányaiként éljük. Az individuális szempontokért természetesen az ember maga felelős, de országának gazdasági vagy éppen egészségügyi színvonala már a „hatáskörén” kívül esik.

Cikkünkben összegyűjtöttük azokat az országokat melyek elsősorban pozitív tekintetben lógnak ki a listából és megnéztük, hogy miben rejlik hosszúéletük titka.

Lássuk a top 10-et:

A világon legtovább élő nemzetek

Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös adatai szerint az alábbi tíz országban élnek az emberek legtovább:

1. Japán átlagosélethossz: 83,7 év (férfiak: 80,5, nők: 86,8 év)
2. Svájc átlagos élethossz: 83,4 év (férfiak: 81,3, nők: 85,3 év)
3. Szingapúr átlagos élethossz: 83,1 év (férfiak: 80, nők: 86,1 év)
4. Ausztrália átlagos élethossz: 82,8 év (férfiak: 80,9, nők: 84,8 év)
5. Spanyolország átlagos élethossz: 82,8 év (férfiak: 80,1, nők: 85,5 év)
6. Izland átlagos élethossz: 82,7 év (férfiak: 81,2, nők: 84,1 év)
7. Olaszország átlagos élethossz: 82,7 év (férfiak: 80,5, nők: 84,8 év)
8. Izrael átlagos élethossz: 82,5 év (férfiak: 80,6, nők: 84,3 év)
9. Svédország átlagos élethossz: 82,4 év (férfiak: 80,7, nők: 84 év)
10. Franciaország átlagos élethossz: 82,4 év (férfiak: 79,4, nők: 85,4 év)

Az oly sokat kutatott japán titok: Étkezés, kiegyensúlyozottság és Ikigai

A japánok hagyományukból adódóan kalóriaszegény ételeket fogyasztanak, melyek nem terhelik meg a belső szerveiket. Ezen kívül rengeteg hal kerül a tányérjukra, melynek omega-3 zsírsava, jó hatással van a szív,- és érrendszerre.

Kiegyensúlyozottságuk és az általános harmóniába vetett hitük szintén a hosszú életet segíti elő. Annak ellenére, hogy 127 millióan élnek az országban, azon belül is főként urbanizált keretek között, nincsenek heves politikai, vallási vagy más identitásbéli feszültségek.

Az Ikigai röviden az „élet célját” jelenti, mely gyakorlatban inkább annyit tesz, hogy: „tartalmas élet”. A japánok egészen idős korukban is törekednek az aktív, tevékeny életre. Ez mind fizikailag, mind szellemileg segíti őket abban, hogy minél hosszabbra nyújtsák halandó idejüket a csodálatos földi országukban.

Svájc a magas életszínvonalban hisz

Ahogy azt már a bevezetőben említettük, az egyénen túlmutató okok is befolyásolhatják a hosszú élet titkát. Ilyen az általános életszínvonal, mely a világ egyik leggazdagabb országában értelemszerűen igen magas. A felmérés alapján a svájci férfiak átlagéletkora a legmagasabb a világon, mely nagyban köszönhető Európa talán legmagasabban kvalifikált egészségügyi rendszerének.

A legidősebb svájci nő, Rosa Rein élete 113 évévben három évszázadba nyerhetett betekintést. Rosa 1897-ben született és 2010-ben hunyt el.

Forza Itália: Éljen a mediterrán diéta

Általánosságban kijelenthető, hogy a mediterrán országokban élő emberek jó egészségnek örvendenek. A kutatók ezt legtöbbször a mediterrán diétával magyarázzák, mely nagy népszerűségnek örvend a Földközi-tenger partjainál élők körében.

Az olasz konyha nem csak kulináris szempontokból kiemelkedő. Étrendjüknek alapjait a friss zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és a különböző halfajták jelentik. Fontos megemlíteni, hogy a legtöbb alapanyagot nyersen vagy enyhén párolva, grillezve fogyasztják. Ez azért lényeges, mert az étel így képes megtartani a benne található vitaminokat és ásványianyagokat, melyek elengedhetetlenek a test számára.

A húsok tekintetében a fehéreket (szárnyas, hal, tengergyümölcsei) részesítik előnyben. Kevés állati eredetű zsiradékot használnak fel a főzés során, sokkal inkább a növényi alapú olajokra esküsznek, mint például az olíva.

Ha péksüteményekről, desszertről van szó, akkor is képesek az íz-egészség egyensúlyát megtalálni. A tésztafélék, pékáruk rendszerint durumbtésztából készülnek, míg édességként előszeretettel fogyasztanak aszaltgyümölcsöket vagy olajos magvakból készült nyalánkságokat.

A spanyol titok: Viva la szieszta!

Sokaknak talán a spanyol „módszer” nyerheti el leginkább a tetszését, hiszen hagyományaikat megőrizve, komolyan veszik a sziesztát. És milyen jól is teszik! Tanulmányok is bizonyították már, hogy az ebédutáni szieszta jó hatással bírhat többek közt az emésztésre, a stresszre vagy éppen a memóriára. A kutatók a „power-nap” elnevezéssel illeték a spanyolok mindennapi életvitelét, melynek lényege, hogy az ember csak annyit alszik, hogy kipihenje és felfrissítse magát, de viszont túl nem szabad aludnia magát.

Ha valaki ki szeretné próbálni, a (nem túl bonyolult) dinamikus sziesztát, akkor olvassa el, hogyan csinálják a profik:

A spanyol dolgozók délelőtt tíz óra körül állnak munkába és kora délután két-három órás ebéd,- pihenőidőt tartanak, majd este nyolcig dolgoznak tovább.

A szieszta, mint szokás, még az iparosodás előtti időkből származik, hiszen életveszélyes volt a nyári forróságban a tűző napon dolgozni.

Fontos megemlíteni…

Sajnos a WHO listájának másik végén álló országok közel nincsenek ilyen kedvező helyzetben, mely átlagéletkorukon is meglátszik. A lista másik végét Sierra Leone zárja 49 évvel. Ez az alacsony szám jól tükrözi, hogy a háborúk és az életszínvonal közti különbségek, milyen erős negatív hatást gyakorolhatnak a születéskor várható élettartamra.

Nagy Zoltán

Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: