Egyensúly Ázsiában

2017. március 16. csütörtök
Írta:

kongo

A moszkvai magyar követ nem sokkal később jelentette, hogy moszkvai diplomáciai körökben vita bontakozott ki az antikomintern paktummal és Litvinov beszédével kapcsolatban. Föltűnőnek tartották, hogy Litvinov a Komintern politikájáról nem beszélt, mivel valószínűleg el akarta terelni a figyelmet a szervezetnek a nemzetközi politikai feszültég növekedésében játszott szerepéről. A paktummal kapcsolatban az is fölmerült, hogy a szovjet kormány el akarta hitetni Angliával és az USA-val, hogy rájuk nézve nagyobb veszélyt jelent, mint a Szovjetunióra.
A magyar álláspontot illetően Jungerth a következő tanácsot adta a magyar külügyminisztériumnak:
„Ami minket illet, nekem az a véleményem, hogy nekünk egyelőre kérdésben a nyilvánosság előtt nem kellene állást foglalnunk.” /1/
Berlinből és Washingtonból is olyan hírek érkeztek Budapestre, hogy a Németországban és Japánban sem volt mindenki elégedett az antikomintern paktummal. Sztójay Döme berlini magyar követ december 9-én angol és francia követségi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a paktum japán kezdeményezésre jött létre, a németek azonban nem voltak hajlandók katonai szövetség megkötésére, amelyet a japánok javasoltak volna. A Sztójay által említett angol és francia források szerint a japán hadsereg még nem készült föl egy háborúra, és nem lenne képes ellenállni a Vörös Hadsereg támadásának, különösen jelentős a szovjet csapatok fölénye a légierő vonatkozásában.
Sztójay már korábban jelentette, hogy a berlini japán nagykövet is igyekezett előtte csökkenteni a német-japán szerződés jelentőségét. /2/

Sztójay Döme

Sztójay Döme

Washingtonból érkezett hírek szerint Japán külpolitikai helyzete az utóbbi időben állandóan romlott. Súlyos presztízsveszteséget jelentett Japán számára, hogy Kína elutasította a megegyezést, és kudarcot vallott Észak-Kínában a mongolok támogatására indított katonai akció is. Washingtoni információk szerint Japán katonai körökben állítólag fölmerült, hogy Japán nem szalasztotta-e el Kína meghódításának időpontját? A német-japán szerződéssel szemben Tokióban egyre nőtt az ellenszenv, s a japán katonai körök sem tudták, hogy mit kezdjenek vele. Konzervatív japán politikai körök Németország helyett továbbra is Angliával szerettek volna jó kapcsolatokat kiépíteni. /3/
Föntiekhez kapcsolódik Pelényi december 18-i jelentése, amelyben azt írta, hogy amerikai tisztekkel folytatott megbeszéléseket a japán hadseregről. Az amerikaiak lekicsinylően beszéltek a japán hadseregről, és kijelentették, hogy annak erejét Európában erősen túlbecsülik. Szerintük ezt a japánok a cári Oroszországgal vívott háborúnak köszönhetik, és kételkedtek abban, hogy japán egy elhúzódó háborút annak idején megnyerhetett volna. Az amerikai tisztek szerint a japán hadsereg kelet-szibériai katonai részvétele nem volt mérvadó, Sanghajnál pedig nehéz helyzetbe kerültek. Elismerték a japán katonák hősiességét, de szerintük ez más ázsiai népekre- például a kínaiakra –is jellemző lehet, ha rendelkeznek megfelelő fegyverzettel.
A japán katona gyöngeségének tekintették, hogy nem tud egyénileg gondolkodni és cselekedni, mindig fölsőbb utasításra vár.  Jellemző példaként említették, hogy a vezérkar aprólékosan kidolgozza a terveket, ha azonban azokat nem lehet megvalósítani, az alacsonyabb rangú parancsnokok tanácstalanná válnak. Pelényi szerint ezzel szemben az amerikaiak a japán haditengerészetről a legnagyobb elismeréssel szóltak.
A washingtoni magyar követ azt írta, hogy az amerikai tisztek véleménye és az európai sajtóban megjelent hírek között jelentős különbségek mutatkoztak. Európában arról írtak, hogy Kelet-Ázsiában egyfajta egyensúly alakult ki a Szovjetunió, Japán és Kína között. Pelényi úgy látta, hogy az USA nem tartotta szükségesnek, hogy latba vesse befolyását az említett egyensúly érdekében. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Szovjetunió nem kapta meg azt az amerikai támogatást, amelyet annak idején a szovjet kormány remélt. /4/
Magyarországon már több mint két hónapja Darányi Kálmán vezette a magyar kormányt, amelyben továbbra is Kánya Kálmán irányította a külügyminisztériumot, amikor 1937 elején kormányválság robbant ki Japánban. Jungerth 1937. január 10-én „Bizalmas!” jelentést küldött Budapestre. Ebben többek között azt írta, hogy japán diplomáciai forrásból származó információk szerint Hirota miniszterelnöknek és Arita külügyminiszternek jelentős problémákkal kell szembenéznie a német-japán szerződés miatt, amely igen népszerűtlen Japánban.
A japán diplomata szerint a parlament legközelebbi ülésén támadás várható a kormány ellen, annak eltávolítása érdekében. Hírek szerint az új kormány külügyminiszterének ismernie kell Kínát és a Szovjetuniót, de jó viszonyban kell lennie a japán katonai csoportokkal is. A Hirota kormányt azért támadják, hogy nem látta előre az antikomintern paktum Kínára gyakorolt hatását. A nankingi kormány a paktum következményeként hónapok óta nem válaszolt Japán hárompontos ajánlatára, sőt az egymással szemben álló kínai politikai erők japánellenes egységfrontot hoztak létre.
„Moszkvában megelégedéssel dörzsölik a tenyerüket, s gyorsított tempóban gyártják a kínai egységre lelkesítő röpiratokat” –írta Jungerth az események moszkvai visszhangjáról. /5/

Folytatjuk.

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Moszkva, 1936. december 4.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Berlin, 1936. december 9.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Washington, 1936. december 14.
4. MOL, KÜM POL, K 63 Washington, 1936. december 18.
5. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1937. január 10.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...