You are here

Egy japán-kínai háború esélyei

kongo

Több nagyhatalom érdeke, hogy Japán Kínával kerüljön háborús konfliktusba. Ez lekötné Japán haderejét, s lehetővé tenné angolszász és szovjet érdekeknek megfelelően a távol-keleti kérdés rendezését.

Miközben a távol-keleti helyzet kezdett egyre szövevényesebbé válni, a nagyhatalmi érdekek mentén egyfajta letisztulást is föl lehetett fedezni. Az nyilvánvaló volt, hogy Japán megerősödése sem a Szovjetuniónak, sem Angliának, sem az USA-nak, de még Kínának sem érdeke. Az angolok ugyanakkor féltékenyen figyelték a szovjetek és az amerikaiak megerősödését, ami előrevetítette annak árnyékát, hogy Nagy-Britannia csak névlegesen lesz egyenrangú két vetélytársával. Mindhárom országnak az volt az érdeke, hogy Japán Kína felé terjeszkedjen, ahol belebonyolódva a szövevényes belviszályokba, nem lesz képes más irányba terjeszkedni. Az angolok a kantoni eseményeket követően igyekeztek éket verni Japán és az USA közé, ami egyáltalán nem tűnt nehéz feladatnak. Az angol kormány érdeklődött az amerikai kormánynál, hogy az hajlandó lenne-e meghosszabbítani a washingtoni egyezmény XIX. pontjában szereplő, a csendes-óceáni térségben lévő erődítésekre vonatkozó tilalmat.
Az angolok fölvetése nem tett jó benyomást Washingtonban, mivel amerikai vélekedés szerint a tilalom fölfüggesztése Japán csendes-óceáni helyzetét erősítené, miközben az angol birtok, Szingapúr kívül esik az érintett zónán. Az amerikaiak szerint angol szempontból érthető a törekvés, következményeként viszont Japán és az USA szembe kerülnének egymással.
Az angol fölvetésnek igen rossz amerikai sajtóvisszhangja lett, s állítólag az amerikai tengerészeti miniszter paprikás kijelentéseket tett. Az amerikaiak szerint Japán 1931 óta tartó kínai hódításai inkább veszélyeztetik az angol érdekeket, amelyekre Washingtonban nagyobb tekintettel vannak, mint az amerikai érdekekre Londonban./1/
A japán-kínai kapcsolatok kezdtek mindinkább elmérgesedni. Egyre nőtt a japánellenes incidensek száma, az is előfordult, hogy Kínában japán állampolgárokat öltek meg.  Mindez arra késztette Japánt, hogy erejét a kínai problémák megoldására fordítsa, ezért a Szovjetunióval szembeni ellentétek másodlagossá váltak.
A magyar katonai felderítés október közepén már azt jelentette a vezérkari főnöknek, hogy az utóbbi időben enyhült a feszültség Japán és a Szovjetunió között. Megszűntek a határincidensek, mivel Japán igyekszik a terjeszkedés súlypontját Mongóliából Kínába áthelyezni, így kiszorítva onnan a Szovjetuniót és a többi nagyhatalmat. /2 /
A moszkvai magyar követségről érkező hírek alátámasztották a Vkf-2. helyzetjelentését. A szovjet-mandzsu határon elcsitultak a határincidensek, s a japán és a szovjet kormány öt évvel meghosszabbította a szahalini halászati koncessziót, és sikerült az ottani kőolaj koncesszióról is megállapodni. Ezt megelőzően a két kormány számtalan jegyzéket intézett egymáshoz, megállapodniuk azonban hosszú ideig nem sikerült. Az utolsó pillanatban azonban mindkét kormány jóváhagyta a szerződéseket, annak ellenére, hogy Japán harminc évvel szerette volna a szahalini kőolaj koncessziókat meghosszabbítani, a szovjetek azonban csak öt évet voltak hajlandóak aláírni.
A halászati egyezmény véget vetett a két ország között gyakori halászati incidenseknek, és a moszkvai japán ügyvivő, valamint a szovjet újságok szerint is sokat javultak a japán-szovjet kapcsolatok.
Fölmerült a kérdés, hogy melyik fél engedett a tárgyalások során? Külső megfigyelők valószínűnek tartották, hogy inkább Japán engedett annak érdekében, hogy kínai politikáját megvalósíthassa.
/3/

Szahalin
Szahalin

A japán-szovjet viszonyban beállt viszonylagos nyugalom lehetővé tette, hogy a szovjet diplomácia nagyobb aktivitást fejtsen ki Európában. Kiss Sándor Tallinnban is akkreditált magyar követ október 28-án hosszabb beszélgetést folytatott Akel észt külügyminiszterrel, aki ezt megelőzően Genfben többek között Litvinovval is találkozott. Akel kijelentette Kissnek, hogy meggyőződése szerint a Szovjetunió három évig még nem akar háborút, a negyedik évről azonban nem merné ugyanezt állítani. Az észt külügyminiszter még hozzátette, hogy reméli, Észtország kimarad a háborúból.
Akel tárgyalt Musakodzsi Kintomo berlini japán nagykövettel is, aki meglehetősen zárkózott volt, de azt elmondta, hogy az utóbbi időben sok japán tiszt fordult meg Berlinben.
A külügyminiszter szerint Németország és Japán között folynak bizonyos megbeszélések egy szovjet konfliktusra vonatkozóan, de szerződést még nem kötöttek, mivel Japán most elsődlegesen Angliára számít, s a német szövetség csak akkor jöhet szóba, ha az angol kapcsolat kudarcot vall. /4/
Nagyjából ugyanebben az időben a németek szintén abban bíztak, hogy Angliát megnyerhetik szövetségesnek. Amennyiben ez a szövetség létrejött volna, Németország kínai érdekeltsége miatt Japánnal nem kötött volna szövetséget.
Egy japán-kínai háború esélyeiről és következményeiről folytatott megbeszéléseket Hornbeck és Pelényi Washingtonban. Pelényi megkérdezte, hogy az amerikaiak miként látják a Szovjetunió szerepét egy japán-kínai háború esetén, Moszkva beavatkozna, vagy semleges maradna?
Hornbeck azt válaszolta, hogy a Szovjetunió tisztában van azzal, hogy beavatkozása esetén a háború azonnal japán-szovjet összecsapássá válna. Mivel Kína részéről a szovjetek semmiféle támogatásra nem számíthatnának, Moszkva semleges lesz a konfliktusban. Ez mindenképpen a szovjetek előnyére válna, mivel amellett, hogy megszabadulnának a „japán lidércnyomástól”, Japánt hosszú ideig lekötné a kínai háború, ennek végeztével pedig a Szovjetunió Kínában és Japánban is szabadon halászhatna a zavarosban. A háború Kínát és Japánt is legyöngítené, és egy győztes, de legyöngült Japánnal szemben Moszkva semlegességéért cserébe benyújthatná a számlát.
Pelényi megjegyezte, hogy a kínai-japán viszony kiéleződése aggályos következményekkel járhat az európai politikára is. /5/

Folytatjuk.

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Washington, 1936. október 15.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Budapest, 1936. október 15.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1936. október 17.
4. MOL, KÜM POL, K63 Tallinn, 1936. október 28.
5. MOL, KÜM POL, K 63 Washington, 1936. november 7.


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: