Csata a Haszan-tónál

2017. október 1. vasárnap
Írta:

A moszkvai japán nagykövet európai fővárosba, többek között Budapestre látogat. A szovjet-mandzsu határnál súlyos harcok robbannak ki.

kongo
1938. május 31-én Jungerth „Bizalmas! Sürgős!” jelzéssel küldte el jelentését Budapestre, amelyben javaslatokat tett Sigemicu budapesti fogadására vonatkozóan.
Jungerth éppen a Kaukázusban tartózkodott, amikor mégis csak sor került a moszkvai japán nagykövet több országot érintő útjára. Mivel a Jungerthet helyettesítő Mihálkovicsnak Sigemicu csak homályos célzásokat tett erről, Jungerth Moszkvába való visszatérését követően azonnal értesítette a magyar külügyminisztériumot.
Jungerth feltételezte, hogy Sigemicu június 5 és 15-e között lesz Budapesten. A moszkvai magyar követ jelezte, hogy mivel a japán nagykövet őszinte magyarbarát, célszerű lenne, ha Budapesten a figyelem valamilyen jelét mutatnák irányába, például úgy, hogy meghívhatná a külügyminiszter. Jungerth azt is írta, hogy a japán nagykövet utazásának célja valószínűleg az, hogy a Szovjetunióval határos európai országokban lévő japán külképviseleteknek megfelelő iránymutatást adjon. /1/
Június 18-án Kuhl Lajos, a magyar külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője arról tájékoztatta Jungerthet, hogy Sigemicu június 13-án érkezett Budapestre, ahonnan két napos tartózkodás után továbbutazott Olaszország felé. Kuhl azt írta, hogy a japán ideiglenes ügyvivő nem adott tájékoztatást Sigemicu Budapestre érkezéséről, ezért a külügyminisztérium feltételezte, hogy a moszkvai japán nagykövet nem kívánt hivatalos magyar körökkel érintkezésbe lépni.
Amint később keletkezett dokumentumok bizonyítják, a magyar külügyminisztérium nem hagyta magára Sigemicut budapesti tartózkodása idején, csak a diplomata elvárásának megfelelően nem adtak a látogatásnak hivatalos jelleget. /2/
Miután Sigemicu visszatért Moszkvába, a köztük lévő jó viszonynak megfelelően tájékoztatta Jungerthet balkáni és közép-európai útjáról. A japán nagykövet járt Ankarában, Athénban, Szófiában, Belgrádban, Bukarestben, Bécsben, Prágában, Berlinben, Varsóban és Budapesten, ahol három napot töltött a Margit-szigeten. Jungerth jelentése szerint Sigemicu az érintett országok hivatalos köreivel sehol sem találkozott, mivel nem kívánt japán kollégáinak hatáskörébe avatkozni.
Jungerthnek az volt a benyomása, hogy Sigemicu utazásának célja alapvetően az volt, hogy megtudakolja, az érintett országok milyen politikát folytatnak, és milyen álláspontot foglalnának el egy szovjet-japán konfliktus esetén.
A japán nagykövet elégedetten nyilatkozott utazásának tapasztalatairól, mivel az illető országok hangulata japán szempontból megfelelő volt. Sigemicu megjegyezte, hogy a szovjet-török kapcsolatok is sokat változtak a korábbi baráti jellegükhöz képest.
Jungerth valószínűnek tartotta, hogy a berlini japán nagykövettől, Tógó Sigenoritól kaphatta Sigemicu azt az információt, hogy a csehszlovák-német válságból nem lesz „nagy háború”, mivel Csehszlovákia sorsa már az Anschlussal megpecsételődött. Prága nem azt fogja csinálni, amit Moszkva-, hanem amit Berlin akar –jelentette ki Sigemicu.
A japán nagykövet feltételezte, hogy a budapesti japán követ július közepén érkezhet meg állomáshelyére.
A távol-keleti helyzetet illetően Sigemicu azt mondta, hogy az áradások ugyan zavarják a Kínában folyó japán hadműveleteket, de nincsenek kihatással a japán tervekre és azok megvalósítására./3/
Alig két hét telt el Jungerth és Sigemicu megbeszélései után, amikor Vlagyivosztoktól délre, a szovjet-mandzsu határnál lévő Haszan-tónál határincidens történt a szovjet és a japán csapatok között. Július 11-én szovjet csapatok szálltak meg a Haszan-tónál, a senki földjén lévő, két stratégiailag fontos magaslatot. Japán álláspont szerint a két magaslaton korábban azért nem tartózkodtak katonai erők, mivel a terület a környék lakosságának kultikus helye volt, ahol különböző vallási megemlékezéseket tartottak.
Július 15-én Nisi moszkvai japán követségi tanácsos tiltakozott a szovjet lépés miatt, a külügyi népbiztosság azonban azt a választ adta, hogy nem történt határsértés, mivel a terület a Szovjetunióhoz tartozik.
Július 20-án Sigemicu nagykövet jelentette be kormánya tiltakozását Litvinovnak, ő azonban visszautasította azt.
Július 29-én egy japán-mandzsu osztag a Haszan-tótól északra két kilométer mélységben szovjet területre hatolt, ahol súlyos harcok kezdődtek a szovjet csapatokkal.

Harcok a Haszan-tónál

Harcok a Haszan-tónál

A moszkvai német katonai attasé tudomása szerint egy japán és két szovjet hadosztály csapott össze, s mindkét oldalon több száz halott és sebesült volt a veszteség./4/

Folytatjuk.

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Moszkva, 1938. május 31.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Budapest, 1938. június 18.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. június 27.
4. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. július 30.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...