Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla a hun üzenet c. könyvének ajánlója

2015. július 29. szerda
Írta:

Atilla a hun üzenet kép 2

A könyv elején lévő „Baráti támogatók listájából” kiemelve a teljesség igénye nélkül: Prof. Dr. Bárdi László történész, Orientalista, Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapítója és igazgatója. Matsumoto Hideo orvosprofesszor, Kyoto, Japán, aki kollégáival (Osakai Orvostudományi Egyetem) rengeteget tett a népek közti genetikai kapcsolatok feltárásában. Püski István: akinek mint könyvkiadónak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar őstörténelem kutatás eredményeinek megismertetésében. Tonyaz Nijat történész, Toronto, Kanada, aki így ajánlja a könyvet: “Atilla tengrikutat, mi ujgurok, hasonlóan minden hun rokonnéphez, a magyarokhoz, törökökhöz, kazakokhoz, üzbégekhez, kirgizekhez, türkménekhez, azerikhez, a mongolokhoz, a közös őseink, a hunok, legdicsőbb uralkodójának tartjuk. Atilla szelleme a hun utódnépek összefogására buzdít és ezért rendkívül fontos mindannyiunk számára Dr. Cey-Bert Róbert könyve, mert megismerjük benne az igazi lelki erőt adó Atillát.”

Az író, dr. Cey-Bert Róbert Gyula. Turkológiát tanult. A Sorbonne Egyetemen, az egyik turkológiai kutatáson találkozott „Sze-ma Csien” ó-kínai krónikáival, amiket éppen akkor fordítottak franciára. Ezek hiteles és kortárs leírásokat adnak a hunokról. Itt tudta meg, hogy az első kínaiból megfejtett hun szó az Istent és égboltot is jelentő „tengri” volt. (Megjegyzendő, hogyankov Jankovics Marcell szerint a hun „tengri” szó a japán „Tenno” = „Ég ura” szóval, illetve a török „Tengri” istennévvel és a magyar „tenger” = „végtelen” szóval is kapcsolatban áll.) Később több, magyar őstörténeti kutatást végzett Ujguriában, Tibetben, Mongóliában illetve vallástörténeti kutatásokat Burmában, Laoszban és Thaiföldön. Az író több helyszínen, személyesen elmondott könyv ajánlóiban elmondja, hogy a Kínában élő 56 kínai nemzetiség egyharmada, egynegyede ó-türk eredetű, ezek fele a hunok utódainak tartja magát.

A könyv legfőbb célja, hogy reális módon bemutassa Atilla nagykirályt, egyúttal példaképként állítva elő őt, ezzel erősítvén a magyarságtudatot. A hun mondák, a jelképrendszer, az ősképek és a kulturális hagyaték bemutatásának oka: ősi gyökereinknek újra megtalálásának elősegítése. Atilla, korának körültekintő, egyúttal görögül, latinul, gótul jól beszélő, a görög-római illetve a keleti kínai taoista és buddhista műveltséget ismerő, uralkodója. Szun Cu filozófus tanításait is tanította Atillának nagybátyja és egyben nevelője, Torda főtáltos.

Attila az ókor legnagyobb hadvezére volt, minden csatáját és háborúját megnyerte, nagyságát mutatja, hogy képes volt egyesíteni és irányítani egymástól több ezer kilométeres távolságú területeken élő népeket és Ázsiától Európáig sikeres hadjáratokra vezetni őket a kor nagyhatalmai ellen. A legyőzött népekkel szemben jóságos és nagyvonalú volt, meghagyva azok javait, földjeit és uralkodóikat, szövetséget kötött velük.

Eben a korban három hun birodalom is létezett egyszerre: Atilla nagykirály európai Hun Birodalma az Aral-tótól a Dunáig tartott. A fehér hunok birodalma Tahszia, a Tárim Medence területén, a kortárs Hélian Bobo vezetésével. A keleti hunok Keleti Hun Birodalma pedig Ordosz környékén terült el. A három hun birodalom az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig ért. Atilla a lovas kultúrájú, huntudatú népek egyesítését szerette volna véghezvinni Kelet-Ázsiától Európáig, létrehozva a Hun – Eurázsiai Birodalmat.

Ezután az új állam hídszerepének a kiépítése következett volna kelet és nyugat között, összekötve a Kínai Birodalmat, és persze a Felkelő Nap Országát, Japánt is, az európai birodalmakkal. A Kelet is fontos volt Atilla számára, hiszen történelmileg igazolt, hogy 430 körül ott járt. Találkozhatott Helián Bobo hun királlyal, a későbbi kínai császárral, ellenfeleivel, a togbácsokkal, akik később a Türk Birodalmat hozták létre. Említhetjük a fehér hunokat, a heftalitákat is, akik délre vonultak Radzsasztánba. Ezek a meghatározó események Atilla idejében történtek, aki uralkodóként a helyszínen akart tájékozódni. És ha már ott volt, miért ne találkozhatott volna a japánokkal és a koreaiakkal?

Az eddigi könyvbemutatókban nem szerepelt, hogy japán vonatkozásai is vannak a műnek. A regényben le van írva, hogy Atilla valószínűleg Nihon-ban (= Nippon” = „Naphon”), vagyis Japánban járt tárgyalni. Ott részese volt belpolitikai eseményeknek. A kaukázusi hun fővárosban, Karakent-ben is voltak intézni való, birodalmi ügyei, japán emberekkel. Ismereteket kaphatunk a japán és a magyar nyelv hasonlóságairól illetve szó esik a Bushido erkölcstanáról.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...