Ön most itt van:

Békekötés nélküli japán-orosz gazdasági együttműködés

putin1

Abe és Putyin nem egyeztek a szigetvitában, ezért nem kötöttek békét. Szignáltak ellenben 68 gazdasági együttműködési szerződést.

Nagy várakozás előzte meg a Japánban lezajlott Abe-Putyin találkozót. A két vezető több éve erősödő barátságának és előkészítésének eredményeképpen Japánban áttörést vártak a négy északi sziget (Hoppó-rjódó) ügyében. Ezeket a Szovjetunió a II. világháború végén, a japán fegyverletétel után foglalta el a két ország közötti békeszerződés megszegésével.

putin2

A Japánban lezajlott csúcstalálkozó előtti orosz történések gátat vetettek a japán optimizmusnak. Oroszország bejelentette, hogy rakétabázist telepít a kérdéses négy szigetre, melyek közül a legközelebbi alig 3 km-re áll a japán partoktól. A két kormányfő találkozója előtt jelzés értékűnek tűnt, hogy Putyin visszautasította a japánok ajándékát. (A régebben ajándékba akita kutyához akartak párt adni.) Az orosz kormányfő gépe három órát várakoztatta a tokiói fogadóbizottságot, amit a japánok megint csak negatív előjelzésként értékeltek.

Ettől függetlenül reménykedtek valami – maguk sem tudják – miben. A Szovjetunió és Japán 1956-ban kötött egy megállapodást a kölcsönös ellenségeskedés megszüntetéséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Az okirat szerint a Szovjetunió két szigetet visszaad Japánnak a békeszerződés megkötése után.

A várva-várt békeszerződés megkötésére ez esetben sem került sor. Bár Putyin nyilatkozatai nem szűkölködtek a frázisokban, a szigetek visszaadásától elzárkózott. Egyetlen homályos – és valljuk be, semmitmondó – utalás hangzott el a négy vitatott szigeten „különleges keretek között létrejövő” gazdasági tevékenységről. Ez jelentheti a két ország között tervezett tenger alatti kőolaj és földgáz vezeték „közös” állomásait is.

A négy elcsatolt sziget ügyében a japán várakozáshoz képest jelentéktelen döntések születtek. Putyin enyhíti az oda látogató japán állampolgárok számára a szabályokat, Abe pedig a Japánban érkező orosz állampolgárok vízumkötelezettségét.

putin3

A két csúcsvezető „rohammunkában” 68 gazdasági együttműködési egyezményt szignált. A legjelentősebb az energia-kereskedelemről és hitelezésről szól. A két ország közötti kereskedelmi forgalom fellendítésére az orosz Alfa Bank és a japán Mitsui-Sumitomo Bank 150 millió dolláros szerződést kötött. Az utóbbi 10 évben megháromszorozódott a két ország közötti kereskedelem összértéke, s a most kötött szerződésektől további gyors fejlődés várható.

A két ország kapcsolata 2014-ben esett vissza, amikor Japán a G7 tagjaként kénytelen volt csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz.

Az orosz elnök aggodalmát fejezte ki az észak-koreai atomfenyegetés ellen Japánba telepített amerikai rakétavédelmi rendszer miatt. Abe biztosította, hogy az csak önvédelemre szolgál, országa békés szomszédjaira nem jelent fenyegetést.

Nakao
Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: