You are here

Az orosz-japán háború orosz hadifoglyainak helyzete

1 japán

A hadjáratok eseményei során több mint 70 ezer orosz katona kerüt Japán hadifogolytáborokba.

Az 1904 februárjában kirobbant orosz-japán háború az első olyan nagyszabású katonai akció volt japán részéről, amelynek során egy nyugati hatalommal szemben állt. A hadászati politikának köszönhetően nem csupán feltudták zárkóztatni az országot katonailag és technológialag, de az oroszokhoz képest sokkal nagyobb katonai erőt tudtak felsorakoztatni a hadszíntereken. A japánok nagyjából 375 ezer fős szárazföldi egységgel és 80 hadihajóval rendelkeztek. Az oroszok ettől eltérően a Mandzsúriában található egységeket számolva csupán 150 ezer fővel rendelkeztek. A következőkben még nem kívánok a háború konkrét eseményeire kitérni jóval inkább az orosz hadifoglyok helyzetére, akiket különböző hadifogoly táborokban szállásoltak el.

A háború megkezdésével Japán elsősorban a tengeren vívott ki győzelmet Porth Arthurnál, megsemmisítve az itt állomásozó orosz flottát. Ezt követően magát az erődöt vették ostromgyűrű alá, amelynél számos sikertelen rohamot indítottak, mire 1904 novemberére az erőd elesett, melyet Anatolij Sztyesszel adott fel. A katonai létesítmény bevételekor az oroszok nagyjából 110 ezer főt vesztettek és az ázsiai flotta jelentős részét. 1905-ben kétségbesett módon igyekeztek valamilyen fajta sikert kiharcolni, azonban csak veszteségeket értek el a két jelentősebb ütközetnél Mukdennél és Csuzimánál. A háború alatt az orosz hadifoglyok akik főleg tengerészek vagy az elfoglalt területek szárazföldi alakulatai voltak, különböző hadifogolytáborokba kerültek, ahol meglehetősen jó bánsádmódban részesültek hiszen Japán nagyon is jelentős hangsúlyt fektetett a nemzetközi jogok biztosítására, így a jó ellátás mellett a sebesültek a vöröskereszt által kiváló orvosi kezelést kaptak. A megnövekedett foglyok végett 1905-ben a Japán hadügyminisztérium elrendelte két újabb tábor létrehozását Sabeaban és Tsurugaban. Ezek közül Sabeat kell kiemelni, hiszen itt rendkívül érdekes mód egy templomot alakítottak át táborrá. Ennek több oka is volt az egyik, hogy a központban helyezkedett el így jóval könnyebb volt az élelmiszer ellátás, ráadásul közel feküdt a vasút állomáshoz. Jelentőssége azonban fontos volt a forrás szerint a közelben állomásozó 36. gyalogos ezred végett is, akinek parancsnokát Yoshiteru Nakamurát nevezték ki a tábor élére. 1905 márciusában érkezett meg ide az első 33 fogoly, akik együtt működtek az őrséggel és semmilyen fajta ellenállást nem tanusítottak. Ennek volt a következménye az is, hogy a foglyok bátran bárminemű kíséret nélkül bejárhatták a települést és különböző ajándékokat vásárolhattak családjuknak vagy éppen a táborban lévő bajtársaiknak.

A Sabaeban megismert bánásmód nem volt egyedülálló és minden más táborban hasonló képpen jártak el az orosz hadifoglyokkal. Azt már csupán mellékesen jegyzem meg, hogy nem véletlenül hivatkoznak az orosz-japán összeütközésre az egyik olyan utolsó katonai eseményre a korszakban, ahol még számítottak az erkölcsi és nemzetközi szabályok. A háborút a portsmouthi béke zárta le 1905. szeptember 5.-én , amelyben deklarálták az új Japán területi szerzeményeket. Ezt követően pedig a különböző hadifogoly táborokat felszámolták és az orosz katonák szabadon távoszhattak hazájukba.

Felhasznált irodalom:

Száz éve tört ki az orosz-japán háború URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=808

Shingo Masunaga: ”Vacation in Hokuruki” Sabae PoW Camp. During the Russo-Japanese War. CEAS, Finland.


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: