Ön most itt van:

Az orosz-japán háború előzményei

1 japán

Az orosz-japán háborút megelőző események egyfelől megalapoztak egy sikeres birodalomhoz vezető utat, másfelől előkészítették a harcot egy nyugati hatalommal történő összetűzésre.

A Japán történelem egyik meghatározó erőpróbája volt az Oroszországgal lefolytatott háború, mivel ekkor a történelemben először egy keleti, újonnan felfejlődött állam képes volt legyőzni egy nyugati hatalmat. Az 1904-05 közötti hadjáratok alatt Japán nem csupán hatalmas győzelmet de egyben megsemmisítő vereséget is okozott Oroszország számára, amely megingatta a cári hatalmat és belpolitikai válságot okozott. A következőkben egy rövid áttekintetést szeretnék nyújtani az orosz-japán háború előzményeiről, elsősorban kihangsúlyozva a fontosabb katonai eseményeket és külpolitikai lépéseket.

Ennek érdekében fontos kiemelni az 1868-tól megkezdődött Meiji reformokat, amelyek nem csupán az addigi kulturális, társadalmi hagyományokat, de magukat az addigi katonai doktrínákat is teljesen átalakították. A fukoku kyōhei („gazdag ország, erős hadsereg”) jelszava alatt kezdték meg a felzárkózást a gyors elnyugatiasodás reményében. A nyugati kultúra átvételével az országba nem csak a legújabb katonai technológiák és eljárások, de a korabeli eszmevilág egyaránt bekerült a politikába és társadalomba. A gyarmatosítás és imperializmus hatása amely a nyugati államokban már régen kialakult csak most jutott el és rögzült Japánban, így az első számú cél a külpolitikai térnyerés volt, amelynek ideális célpontjai voltak azok a nem túl fejlett félgyarmati államok, amik mondhatni elérhető távolságban voltak és ideálisnak bizonyultak a hatalom kiterjesztésére. A terjeszkedéshez azonban elengedhetetlen volt a megfelelő fegyverzettel ellátott állandó hadsereg, amelynek kialakításában a porosz katonai mintákat követték, így minden 20. életévét betöltő férfinak kötelező volt a 4 éves katonai szolgálat. Mindemellett Japán egy ütőképes hadiflottát is csatasorba tudott állítani, amelyben már nagy szerepet kaptak a legújabb dreadnought típusú hadihajók. Az első sikereket Kínával szemben tudta elérni 1894-95-ben, amely egyet jelentett egyfajta nemzetközi politikai szerepvállalással, amit megerősített a kínai boxerlázadásba történő beavatkozáskor is. Annak ellenére, hogy Japán területi sikereket könyvelhetett el, többek között Koreában, mégsem volt teljes a győzelme, ugyanis a status quo értelmében a nagyhatalmak nem engedhették az újonnan feltörekvő keleti hatalom túlnyerését. Így Oroszország számára tettek területi engedményeket Koreában azon belül Mandzsúria térségében. Japán nem akarta elfogadni a fennálló politikai képet, viszont az 1900-as évek elején még nem jött el az idő az ország számára, hogy komolyabb expanzív külpolitikát folytasson egy nagyhatalommal szemben, így szövetségeseket kellett keresnie, akik ha nem is feltétlenül katonailag de legalább semlegességet vállalva nem fogják veszélyeztetni a hadjáratokat. Az ideális partner Nagy-Britannia lett, hiszen komoly veszély fenyegette indiai gyarmatát, mivel a Transzszibériai vasútvonal amit Ororszország egészen a Csendes-óceán partjáig tervezett kiterjeszteni, különböző leágazásokkal rendelkezett és az egyik ilyen vasúti leagázas pont India közelében húzódott. Ennek következtében 1902-ben kötötte meg a két fél az angol-japán szerződést, amely által Japán eltudta kerülni, hogy Oroszország segítségére egy másik nagyhatalom siessen, sőt a háború alatt az angol hírszerzés információkat juttatott a japán hadsereg számára az orosz katonai lépésekről.

Összességében az Orosz-Japán háború előzményeiként fontos megemlíteni egyfelől a kínai-japán háborút, hiszen ez volt az úgy nevezett teszt fázisa az új japán armadának, illetve az azt követő szintén Kínában kitört boxerlázadás leverését, amelyben Japán már meghatározó nagyhatalomként foglalt helyet a tárgyalóasztalnál. Ezenfelül a angol-japán szerződés megkötése fontos előrelépést és egyben szabad utat biztosított az 1904 február 8.-án megkezdődött Oroszországi hadjáratokhoz.

Felhasznált irodalom:

Conrad Totman: Japán története. Osiris, Budapest, 2006.

Frank Jacob: Secret Societies in Japan and preparation for the Russo-Japanese war (1904-1905). Sutdi di Storia Contemporanea, 2016.

Ian Buruma: A modern Japán 1853-1964. Európa, Budapest, 2006.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: