Ön most itt van:

Az indiai-japán hadgyakorlat: Mélyülő kapcsolatok

Az elmúlt három hónapban immáron másodszor tartott közös hadgyakorlatot a japán és az indiai haditengerészet. Ez egy újabb jelentős előrelépést jelent a két ország biztonságpolitikai együttműködésében. 

Japán még 2015 októberében küldött egy Akizuki-osztályú rombolót (DD-118, Fuiuzukia Malabarra nevű  közös amerikai-indiai hadgyakorlatra.  A rendezvény végén a jelenlévő japán kontingens parancsnoka bejelentette, hogy a Japán Önvédelmi Erők (JSDF) haditengerészeti egységei a közeli jövőben ismét tartanak majd egy bemutatót, csak ezúttal kizárólag Indiával.  Ez meglepetést keltett nemcsak a kínai, hanem az amerikai vezetői körökben is: egyrészt rámutatott az egyre  szorosabbá váló indiai-japán kapcsolatokra, másrészt pedig Japán a második világháború történelme után most először nem pusztán vendégként vagy megfigyelőként, hanem kulcsszereplőként (és egyben szervezőként) venne részt egy nem nyugati országgal folytatott közös hadgyakorlaton.

A Sahyog-Kaijinnak elnevezett indiai-japán hadgyakorlatra a múlt héten került sor a Bengáli-öböl Chennai-partszakaszán. Az indiai haditengerészet öt hadihajóval  (ICGS Samudra Paheredar, ICGS Sarang, ICGS Vishwast, ICGS Rajtarang, ICGS Rajkamal) vett részt, miközben Japán csak egy hadihajót (Echigo) és több helikoptert küldött.

Hideio Hanamizu japán admirális elégedett nyilatkozott a sajtónak a gyakorlat után és reményét fejezte ki, hogy a jövőben nemcsak szélesedni, hanem mélyülni is fog az Indiával való biztonságpolitikai kooperáció. Továbbá sajnálatát fejezte ki a decemberi Chennai áradásokkal kapcsolatban és ígéretet tett arra, hogy Tokióra továbbra is lehet számítani a hasonló katasztrófák idején, hiszen a szigetország nem is olyan régen megtapasztalhatta az ilyen jellegű természeti csapásokat.

A következő indiai-japán hadgyakorlatot március 2-án fogják megtartani. Ám nemcsak ennek a két országnak a fegyveres erői lesznek jelen: a dél-ázsiai országban tizennyolc ország mintegy 300 katonája fog gyakorlatozni majd egy héten át. Jelen lesznek az amerikai, a dél-koreai, az ASEAN-tagállamok erői, de még Peking is megígérte a részvételt.

Közös nevezőn 

Az indiai-japán kapcsolatok előmozdítása már Abe Sinzó első elnökségének (2006-2007) idején is fő külpolitikai célnak számított. Rossz nyelvek szerint ő a “leginkább indofil” politikus Japánban, akinek kiemelt célja, hogy Indiával nagyon szoros kapcsolatokat ápoljon a szigetország. Új-Delhi és Tokió céljai ugyanis közösek: mindketten aggódva figyelik Kína megerősödését és hatalmának terjeszkedését, nemcsak a Pacifikus térségben, hanem az Indiai-óceánon is.

2006-ban egy közös memorandumot írtak alá, amely tartalmazta a közös hadgyakorlatok szervezését vagy a hivatalos katonai látogatásokat (legutóbb 2014 elején kötött ki japán hadihajó az indiai Kochi városában).  2008. október 22-én pedig egy biztonságpolitikai paktumot is kötöttek, ami a közös haditechnikai projektek elindítását és információmegosztást tartalmazta.

Nem sokkal azután, hogy Abe 2012-ben visszatért a hatalomba, ismertette a “Gyémánt-stratégiát”: Japán az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Indiával együttműködve hozna létre egy közös fórumot, ami garantálná Ázsia stabilitását. Ám elsősorban nem a terrorizmus vagy az olyan nemzetközi rendre veszélyes országok ellen irányulna,mint Észak-Korea. A kínai döntéshozók szerint ugyanis ez egy eszköz lenne Kína “körbezárása” és “felemelkedésének megakadályozására”.

talákozó

A japán és az indiai vezető legutoljára még tavaly december 12-én találkozott egymással. A japán miniszterelnök két napos indiai úton vett részt Indiában. Narendra Modi indiai elnökkel folytatott beszélgetés korántsem végződött eredménytelenül: nyilvánosságra hozták a “Japán-India Vízió 2025” című dokumentumot, ami leginkább geopolitikai és stratégiai témákkal foglalkozik. A 44 pontból álló memorandum olyan elemeket tartalmaz, mint például Tokió és Új-Delhi mindent megtesz az Indiai-óceán és a Csendes-óceáni térség stabilitásáért; közösen harcolnak a terrorizmus ellen; valamint közös diákcsereprogramokat indítanak (10 000 indiai tanulna ösztöndíjjal Japánban) vagy humanitárius segélynyújtás a környezeti katasztrófák során. Habár a dokumentum nem említi Kínát, de kétségtelen, hogy a “régió egyensúlyára és az országok szuverenitására” jelentő veszély alatt Pekinget értik, ami ellen fokozottabb együttműködés kell eszközölni a régión kívüli (Egyesült Államok) hatalmakkal. Továbbá megállapodás született arról is, hogy a két ország titkosszolgálata megosztja egymással a katonai hírszerzés jelentéseit is.

 

 

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: