Ön most itt van:

Az „igazság hidrogénbombája” és ami mögötte van

sugárveszély kép

Észak-Korea földalatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. 2016. január 06.-án vagyis szerda hajnalban Japán, Kína és Norvégia földtani intézeteiben kilengtek a műszerek mutatói.

A rengés a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű volt. Emberi tevékenység által, mesterségesen létrejött robbanás váltotta ki a földrengést. A detonáció által keltett rengéshullám 11 perccel később érte el Magyarországot. Ezt a már legyengült földmozgást, a magyar Szeizmológiai Obszervatórium több állomásán mérni tudták. A robbanás epicentruma a felszín alatt kis mélységben történt az észak-koreai Kildzsu város mellett, amelynek körzetében a keményvonalas, kommunista rezsim legfőbb helyi nukleáris kísérleti központja fekszik. A rengéseket több biztonsági kamera is megörökítette Kínában és Dél-Koreában.

A rengések után nem sokra rá, az észak-koreai állami média hidrogénbomba-kísérletről beszélt, a bombát az „Igazság hidrogénbombájának” titulálták, továbbá kinyilvánították, hogy folytatják a katonai célú, nukleáris programjukat. Phenjan katonai akciójának saját kommentálása most is eltúlzott volt, ahogy katonai szakértők később közölték hidrogénbomba helyett egy fúzióval felerősített hagyományos atombombát robbantottak fel.

A térség és az érintett országok reakciói ritkaságszámba menően egységesek voltak. Dél-Koreában készültségbe helyezték a hadsereget. „Életbe lépett a legmagasabb riasztás. Készen állunk az Egyesült Államokkal együtt szankciókat bevezetni Észak-Koreával szemben.” – jelentette be Kim Kvan Dzsin a dél-koreai védelmi miniszter. Ugyanakkor Kim Min Seok a Dél-Koreai Védelmi Minisztérium szóvivője is bejelentette, hogy megnövelték a hadsereg készültségét és folyamatosan megfigyelik az észak-koreai határt.

Japán is tiltakozását fejezte ki a kísérlet miatt és tárgyalásokat szorgalmazott az ügyben Washington, Moszkva, Peking és Szöul bevonásával. „Az észak-koreai atomkísérlet egy komoly belbiztonsági probléma, amely elfogadhatatlan,” – mondta Abe Sinzó japán miniszterelnök. Tokió felderítőgépeket is küldött a térségbe, hogy felmérjék az esetleges sugárszennyezést de egyenlőre sehol sem mértek kiugró radioaktivitást.

A Hszinhua kínai hírügynökség közölte, hogy a kínai hatóságok többeket evakuáltak az észak-koreai határral szomszédos területekről. A Kínai Külügyminisztérium bejelentése szerint Kína mindent meg fog tenni azért, hogy Phenjan soha ne válhasson atomhatalommá. Az Észak-Koreával szövetséges Kína hadseregének szakértője kétségbe vonta, hogy Phenjan rendelkezik e egyáltalán atomtöltet előállításához szükséges technológiával. A legutóbbi három 2006 és 2013 közötti nukleáris kísérlet kudarca világossá tette, hogy nem tudnak fúziót létrehozni. „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tartsa be a nukleáris leszerelésre vállalt kötelezettségét, és szüntessen be minden olyan akciót, amely ronthat a meglévő helyzeten” – mondta Hua Csun-jung kínai külügyi szóvivő. Mindez Észak-Korea presztízsvesztesége. Ugyanis a pekingi kormány az amely még érdemben szóba áll Észak-Koreával illetve időnként segélyben részesíti. Kínának érdeke, hogy ütközőzónát (Észak-Korea) tartson fenn, mivel az USA 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában. A segélyekre azért van szüksége ennek a kommunista rezsimnek, mert úgy tűnik, önmagában életképtelen. Az egyre nagyobb méretű munkatáborok, a jegyrendszeren alapuló ellátási rendszer mellett jelenlévő állandó éhínség, az államilag szabályozott, ún. „szongbun” kasztrendszer, a sok– pl. szappanopera nézésért – kiszabott halálos ítélet mutatják az ország belső problémáinak nagyságát.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára Ban Kimun atomstopra szólította fel az országot. Az USA, India, a NATO, az EU, Oroszország pedig rosszallását fejezte ki.

Csoma Mózes az ELTE Távol-Keleti Intézet tanszékvezetője, a Koreai Tanszék docense, az MTI-nek közölt helyzetelemzésében rámutatott arra, hogy az észak-koreai kommunista rezsim részéről ez egy erődemonstráció, ami lezajlott. Itt alapvetően egy sokszereplős politikai játszma, politikai konfliktus húzódik, amiben benne van a Kína – USA viszony, a Kína – Észak-Korea – Dél-Korea viszony. Mindezek elég sok változáson mentek keresztül az elmúlt években. A Koreai-félszigeten csak a jelenlévő hagyományos fegyverekkel olyan szintű károkozást lehetne tenni egy tényleges fegyveres konfliktus esetén, hogy 100 ezres, milliós nagyságrendben lennének áldozatok. Észak-Korea felismerte az elmúlt évtizedek időszakában, hogy a nagyhatalmak és különösen az USA – akit első számú ellenségének tekint– az ötvenes évek óta, igazából azokat az országokat veszi komolyan, akik bizonyíthatóan rendelkeznek nukleáris kapacitásokkal. Látta Észak-Korea, hogy a hasonló kategóriákban lévő országok közül mi történt pl.: Szaddam Husszein rezsimjével. Az Észak-Koreaiak rádöbbentek ez alatt az időszak alatt arra, hogy így lehet kicsikarni a tiszteletet és a tárgyalásokat a nagyhatalmak – főleg az USA – részéről. Az Észak-Koreai mentalitásban egy nagyon fontos dolog, hogy őket tiszteljék, mentalitásukban benne van az 5000 éves történelmük hangsúlyozása. Ők úgy képzelik el a saját rezsimjüket, hogy ez az 5000 éves történelmüknek a betetőzése, propagandájuk ezt hangsúlyozza. Gyakorlatilag ők zsarolásra és elrettentésre használják a nukleáris fegyverkezésüket. Ha a saját logikájuk szerint nézzük ezt a rezsimet, akkor látják, hogy „meddig mehetnek el”. Ugyanakkor azt is látják, hogy egy tényleges háborús konfliktus esetén alapvetően „ők húznák a rövidebbet.” Fontos dolog, hogy ennek a rezsimnek szüksége van arra, hogy tudjanak hivatkozni a háborús hangulatra, helyzetre, a háborús fenyegetésre. Abban az esetben pedig, ha éppen nincs ilyen háborús fenyegetés, akkor csinálnak valami okot, amire jön egy olyan válasz, amit ők fel tudnak mutatni, hogy „De, itt háborús helyzet van!”. Ezzel tudják indokolni, alátámasztani az egész diktatúrát a saját lakosság számára is. Az ENSZ-nek ma is számos büntető intézkedése van Észak-Koreával szemben. Most már a negyedik nukleáris próbarobbantás zajlott le 2006-ban, 2009-ben, 2013-ban is volt. Ezeknek kicsi a hatékonysága. Most még további intézkedések kerülnek bevezetésre. Nem valószínű, hogy a rezsim legfelsőbb vezetésének, nomenklatúrájának álláspontját befolyásolnák ezek. Nagyon érdekes megfigyelni Dél-Korea válaszát. A 38. szélességi fok mentén lévő demilitarizált övezetben újra indítják azokat a hangosbeszélőn továbbított propagandaadásokat, amelyek borzasztóan érzékenyen érintik az észak-koreaiakat. 2015 nyarának végén már tapasztalhattuk, hogy milyen hisztérikusan reagáltak az észak-koreaiak, mert nem csupán a határövezetben lévő, kisszámú lakosság, hanem az észak-koreai kiskatonák is hallják ezt. Ráadásul dezertálásra is buzdítják ezeket a kiskatonákat, akik sokszor meg is teszik. Ez mindenképpen egy hatásos válasz volt Dél-Korea részéről.

(MTI,Origo,EPA,KCNA/Yonhap,Via Kns nyomán)

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: