Ön most itt van:

Rejtélyes szovjet külpolitika

Rejtélyes szovjet külpolitika Tovább romlanak a szovjet-japán kapcsolatok. A nagyhatalmak számára a szovjet kormány lépései okozzák a legnagyobb bizonytalanságot. Két héttel később Tógó már a Japán és a Szovjetunió közötti kölcsönös bizalmatlanságról tett említést Kristóffynak. A japán nagykövet szerint az elmúlt év szeptemberében a Szovjetunió hajlandó volt a határproblémák megoldására, a finn háború után azonban az ügy megoldása hirtelen elakadt,…


Olvass tovább!

A japán-német kapcsolatok javulása

  A Molotov-Ribbentrop paktum következtében hűvösebbé vált japán-német kapcsolatok ismét fejlődésnek indultak. Több jel mutatott arra, hogy a németek katonai terveikbe is beavatták a japánokat. Első látásra nehezen értelmezhetők a tokiói angol nagykövet fejtegetései, aki a hitlerizmus és a bolsevizmus ellen is harcba szólítaná Európa nemzeteit. A kérdés csak az, hogy ezek a nemzetek nem járnának-e úgy, mint a lengyelek,…


Olvass tovább!

Az USA szakításra készül

    Miközben a nagyhatalmak elismeréssel adóznak a finnek bátorságának, javulás mutatkozott a szovjet-japán gazdasági kapcsolatokban. Az USA fölkészült, hogy megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal. A finn-szovjet fronton 1940 első napjaiban a finnek ellentámadást indítottak, s nagy győzelmeket arattak.  A nyilvánvaló presztízs vesztés az addig követett finnországi politika átgondolására késztette a szovjet politikusokat, ugyanakkor szükség volt a finnek ellen harcoló…


Olvass tovább!

Magyar követ Tokióban

A magyar kormány segítséget nyújt a Szovjetunió által megtámadott Finnországnak. Ghyka Györgyöt tokiói magyar követnek nevezik ki. Sok jel mutat arra, hogy Anglia és Franciaország szintén kettős játékot űzött a finn-szovjet téli háború idején. Miközben politikusaik a finnek támogatásáról beszéltek, a valóságban jóformán semmit sem tettek a megtámadott ország érdekében. Azok a kalandos elképzelések, hogy megtámadják Bakut, vagy Norvégián és…


Olvass tovább!

Háború északon

  A Szovjetunió európai hódításai miatt békés viszonyra törekszik Japánnal. A szovjet-finn téli háború idején a finnek példát adnak hazaszeretetből és önfeláldozásból. A szovjet kormányt először a barátinak ismert Törökország részéről érte csalódás, mivel Sükrü  Szaradzsoglu török külügyminiszter közel három hétig tartó tárgyalások eredményeként sem egyezett bele a szovjetek által kért területek átadásába, majd a tárgyalások után egy nappal Törökország…


Olvass tovább!

Háború Európában

Amerikai és magyar diplomaták a japán külpolitika várható lépéseiről beszélgetnek. 1939.szeptember 1-én a Lengyelország elleni német támadással megkezdődik a második világháború. Castle szerint Japán első lépése a külsőségek megőrzése érdekében a „fényes elszigetelődés” lesz, ezt követően azonban nem csodálkozna, ha Tokió London és Washington felé közeledne. Az is kézzelfoghatónak tűnik, hogy Japán mindent meg fog tenni a kínai háború mielőbbi…


Olvass tovább!

A Molotov-Ribbentrop paktum

1939. augusztus 23-án politikai bombaként robbant a hír, hogy a Szovjetunió és Németország barátsági és megnemtámadási egyezményt kötött. Az egyezmény miatt feszültség alakult ki a német-japán kapcsolatokban.   1939. augusztus 22-én Sztójay jelentette Berlinből, , hogy a reggeli lapok szenzációként írtak a szovjet-német megállapodásról, amelyet Ribbentrop és Molotov holnap fog aláírni Moszkvában. A Molotov-Ribbentrop paktumként elhíresült szovjet-német barátsági és megnemtámadási…


Olvass tovább!

Harcok Halhin-Golnál

Német-szovjet együttműködés Lengyelország felosztására. A japán és a szovjet csapatok között a Halhin-Gol folyónál súlyos harcok robbannak ki. Kárpátalja visszaszerzésével Magyarország területe 10 700 négyzetkilométerrel gyarapodott, és létre- jött a régóta vágyott magyar-lengyel határ is. A magyarok és a lengyelek öröme azonban nem lehetett tartós. Hitler újabb hódításokra vágyott, s április 29-i beszédében nyíltan megfenyegette Lengyelországot, ami igazolta Tógó korábbi kijelentését…


Olvass tovább!

Jókívánságok

    A japán diplomácia egyre aktívabb Európában és Ázsiában. Magyarország visszaszerzi Kárpátalját. A varsói magyar követ 1939. március 5-én jelentette, hogy Sako varsói japán nagykövet közölte vele, miszerint március hónapban Rómába, Párizsba és Berlinbe készül, ezt követően pedig Budapestre jönne két napra, annak reményében, hogy megismerheti Csákyt és a kormány tagjait, valamint hogy informálódhasson általános politikai kérdésekről./1/ A japán…


Olvass tovább!

Szovjet nyomás Magyarországra

  A Szovjetunió fölfüggeszti Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Moszkvában a magyar érdekek védelmét ideiglenesen Japán veszi át. 1939. februárjában már napirenden volt Magyarországnak az antikomintern paktumhoz való csatlakozása, amelynek hírére a szovjet kormány igyekezett nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Litvinov nem csak Tógóval, hanem Jungerthel is folytatott megbeszéléseket, s kijelentette, hogy mivel Magyarország kifejezte csatlakozási szándékát az antikomintern paktumhoz, február…


Olvass tovább!