Ön most itt van:

A német diplomácia két arca

Miközben a szovjet vezérkar támadó tervet készít Németország ellen, német politikusok kijelentették, hogy nincs szükségük a Japánnal való együttműködésre. A háromhatalmi egyezmény viszont újra közelebb hozta egymáshoz Japánt, Németországot és Olaszországot.   Szeptember közepén Ghyka többek között a német-japán viszonyról írt jelentést Csákynak. Tokióban elterjedt hírek szerint német pártvezetők azt hangsúlyozták, hogy Németországnak már nincs szüksége Japán támogatására, mert ezzel…

Olvass tovább!

Az erdélyi kérdés

Magyarország a második bécsi döntés eredményeként visszakapta Romániától Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Japánban csalódással fogadják a tokiói német nagykövet kijelentéseit.   Az erdélyi kérdést illetően Macuoka külügyminiszter megjegyezte, hogy jelenleg csak mint távoli rokonszenvező figyelheti a rokonszenves magyar nép szempontjából sorsdöntő eseményeket, de bízik abban, hogy ezek idővel jó irányba fordulnak, mint ahogy minden olyan probléma is, amelyeket „végeredményben Wilson…

Olvass tovább!

Bizalom és barátság

Tokióban megalakul Konoje herceg második kormánya. A második bácsi döntés fogadtatása Japánban. A probléma hátterében minden bizonnyal a hadsereg és a flotta Tokióban megalakul Konoje herceg második kormánya. A második bácsi döntés fogadtatása Japánban. A probléma hátterében minden bizonnyal a hadsereg és a flotta hagyományos vetélkedése állt, mivel a japán külügyminiszter által meghirdetett külpolitikai program a flottának kedvezett. Hollandia és…

Olvass tovább!

A japán „Monroe-elv”

Egyre szélesedik a háború Európában. Németország és a Szovjetunió egymásra figyel, miközben Japán Kelet- és Délkelet-Ázsiára koncentrál. Várható volt, hogy a németek nyugati hadjárata idején a Szovjetunió nagyobb aktivitást fog kifejteni Közép-és Dél-Európában. A magyar katonai felderítéshez és a külügyminisztériumba befutó információk szerint Jugoszláviában, Szlovákiában és Romániában egyre aktívabbak lettek a kommunista szervezetek. A jugoszláviai helyzetet tovább bonyolították a szerbek…

Olvass tovább!

Rejtélyes szovjet külpolitika

Rejtélyes szovjet külpolitika Tovább romlanak a szovjet-japán kapcsolatok. A nagyhatalmak számára a szovjet kormány lépései okozzák a legnagyobb bizonytalanságot. Két héttel később Tógó már a Japán és a Szovjetunió közötti kölcsönös bizalmatlanságról tett említést Kristóffynak. A japán nagykövet szerint az elmúlt év szeptemberében a Szovjetunió hajlandó volt a határproblémák megoldására, a finn háború után azonban az ügy megoldása hirtelen elakadt,…

Olvass tovább!

A japán-német kapcsolatok javulása

  A Molotov-Ribbentrop paktum következtében hűvösebbé vált japán-német kapcsolatok ismét fejlődésnek indultak. Több jel mutatott arra, hogy a németek katonai terveikbe is beavatták a japánokat. Első látásra nehezen értelmezhetők a tokiói angol nagykövet fejtegetései, aki a hitlerizmus és a bolsevizmus ellen is harcba szólítaná Európa nemzeteit. A kérdés csak az, hogy ezek a nemzetek nem járnának-e úgy, mint a lengyelek,…

Olvass tovább!

Az USA szakításra készül

    Miközben a nagyhatalmak elismeréssel adóznak a finnek bátorságának, javulás mutatkozott a szovjet-japán gazdasági kapcsolatokban. Az USA fölkészült, hogy megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal. A finn-szovjet fronton 1940 első napjaiban a finnek ellentámadást indítottak, s nagy győzelmeket arattak.  A nyilvánvaló presztízs vesztés az addig követett finnországi politika átgondolására késztette a szovjet politikusokat, ugyanakkor szükség volt a finnek ellen harcoló…

Olvass tovább!

Magyar követ Tokióban

A magyar kormány segítséget nyújt a Szovjetunió által megtámadott Finnországnak. Ghyka Györgyöt tokiói magyar követnek nevezik ki. Sok jel mutat arra, hogy Anglia és Franciaország szintén kettős játékot űzött a finn-szovjet téli háború idején. Miközben politikusaik a finnek támogatásáról beszéltek, a valóságban jóformán semmit sem tettek a megtámadott ország érdekében. Azok a kalandos elképzelések, hogy megtámadják Bakut, vagy Norvégián és…

Olvass tovább!

Háború északon

  A Szovjetunió európai hódításai miatt békés viszonyra törekszik Japánnal. A szovjet-finn téli háború idején a finnek példát adnak hazaszeretetből és önfeláldozásból. A szovjet kormányt először a barátinak ismert Törökország részéről érte csalódás, mivel Sükrü  Szaradzsoglu török külügyminiszter közel három hétig tartó tárgyalások eredményeként sem egyezett bele a szovjetek által kért területek átadásába, majd a tárgyalások után egy nappal Törökország…

Olvass tovább!

Háború Európában

Amerikai és magyar diplomaták a japán külpolitika várható lépéseiről beszélgetnek. 1939.szeptember 1-én a Lengyelország elleni német támadással megkezdődik a második világháború. Castle szerint Japán első lépése a külsőségek megőrzése érdekében a „fényes elszigetelődés” lesz, ezt követően azonban nem csodálkozna, ha Tokió London és Washington felé közeledne. Az is kézzelfoghatónak tűnik, hogy Japán mindent meg fog tenni a kínai háború mielőbbi…

Olvass tovább!