Ön most itt van:

Atsushi, a magányos szamuráj Hetedik fejezet

Atsushi és Haruto a Yokohama melletti erdőben lovagoltak. Mögöttük haladt azoknak a szamurájoknak a serege, akik nem voltak hajlandóak Haruto-nak behódolni. Miután urukat Haruto átküldte a másvilágra, az ő szolgái lettek.

Yokohama előtt egy félszemű paraszttal találkoztak, aki a rizsföldekre menekült előlük. Haruto intett néhány emberének, akik utánaszaladtak és odarángatták elé.

–Miért futottál el előlünk? Mi félnivalód van tőlünk?­–kérdezte Haruto.

–Minden szamurájtól félek. Yokohamában járt nemrég egy csapat, Norio szamuráj vezetésével és követelték, hogy adjuk át nekik minden vagyonunkat, valamint a feleségeinket és lányainkat is elvinnék. A földesurunk, Itsao daimo ellenállt és harc közben kiszúrta Norio szamuráj szemét. A harcban Itsao és harcosai alulmaradtak. Norio kiadta az embereinek a parancsot, hogy a város minden lakosának ki kell szúrni az egyik szemét. Akik tudtak, az erdőbe menekültek! De sokunknak nem volt szerencséje.

Atsushi és Haruto összenéztek. Haruto kirántotta a kardját és a paraszt felé fordult.

–Holnap délre felszabadítom a városodat Norio uralma alól.

Yokohamában Norio szamuráj éppen a kötés alatt kenegette egy gyógynövénykivonattal a szeme helyét. Közben vedelte a szakét. A paraszt, aki töltögette neki az italt, megbotlott egy kiálló kőben és Norio páncéljára löttyintett pár cseppet.

Norio felugrott és előkapta a kardját.

–Nem tudsz vigyázni, te ostoba?

–Kérlek, bocsáss meg, uram!

A paraszt rettegve hátrált a kard elől.

–Ne félj! Nem bántalak!

–Köszönöm, uram!

Norio  szamuráj elvette a kancsót a paraszttól, amelyből a szakét töltögette neki. Egyik kezével a szájához emelte az italt, a másikkal egy mozdulattal hosszában kettévágta a parasztot.

–Kár lett volna az italért, ha egyből megöllek!

A következő pillanatban kardok csörgése és nyílvesszők suhogása törte meg a csendet. Kintről halálsikolyok hallatszottak. Norio szamuráj és serege nem számított támadásra. Egész éjjel csak vedeltek és nőkkel erőszakoskodtak.

Atsushi és Haruto beléptek a hát ajtaján, amelyben Norio tartózkodott. Haruto döbbenten nézte a kettévágott parasztot.

Norio rá akart rontani, de Atsuhi eléugrott és katanájával hárította a csapást, amely Haruto felé tartott. A kardok csengve, szikrázva csaptak össze a két szamuráj csatájában. Norio hiába volt teljesen bódult az alkoholtól, keményen harcolt. Atsushi kitért egy ütés elől és abban a pillanatban döfött is. Norio a hasához kapott és összeesett.

–Hasba szúrtál! Hosszú ideig fogok haldokolni. Kérlek, vágd el a torkomat, hogy gyors legyen a halálom!

–Szenvedj csak, ahogy azok szenvedtek, akiket félig megvakítottál!–mondta Atsushi és otthagyta.

Haruto erőt vett magán és újra belevetette magát a harcba. Másnap délre Yokohama újra szabad volt, ahogy ígérte a parasztnak, akivel először találkozott.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: