You are here

Abe Sinzó miniszterelnök Kubában tárgyalt

Amióta az elmúlt két évben az Egyesült Államok és Kuba rendezte viszonyát, egyre több külföldi vezető és üzletember jelenik meg a szigetországban. Az Egyesült Államok 54 év után, tavaly újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, más országokat is a kapcsolatok javítására buzdít. A növekvő turizmus és az amerikai blokád enyhülése ugyanis hatalmas üzleti lehetőségeket rejt magában. Ezért ment Havannába Abe Sinzó japán miniszterelnök is. Eddig még japán miniszterelnök nem járt Kubában. „A cél, hogy a magas hozzáadott értékkel rendelkező, japán termékek piacra leljenek Kubában. Úgy látjuk, hogy például a japán gyógyszeripar termékei után nagy lenne a kereslet, és ezt támogatjuk is” – mondta a japán miniszterelnök, miután tárgyalt Raúl Castroval. A kubaiak a gyógyszereket is újabban Japánból szerzik be.

abe-sinzo-es-raul-castro-targyalas-kep

Fotó: AFP-JIJI

Abe Sinzó és Raúl Castro a héten megállapodtak, hogy a japán beruházásokkal növelni kívánják a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, és Japán hajlandó elengedni Kuba adósságának nagy részét – a 180 milliárd jenből (485 milliárd forint) 120 milliárdot (320 milliárd forint).

Megállapodtak továbbá abban is, hogy Japán 1,3 milliárd jen (3,5 milliárd forint) értékben orvosi segélyt nyújt Kubának, amit az ország új orvosi berendezésekre fog költeni. Ezen felül, a kubai orvosok képzésére is létrehoznak egy központot.

A japán miniszterelnök Raúl Castróval tartott megbeszélése előtt Fidel Castróval is találkozott, ahol a hónap elején sikeresen végrehajtott észak-koreai atomrakéta-kísérletről is szó esett. Abe Sinzó hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek együttesen kell fellépnie a régiót egyértelműen fenyegető Észak-Koreával szemben. Fidel Castro még 2003-ban járt a hirosimai atomtámadás helyszínén, és akkor kijelentette, hogy hasonló barbárságnak sosem szabad újra megismétlődnie. Továbbá, szerinte a phenjani atomprogramot békésen, párbeszéd útján kell rendezni. Mivel Kuba Észak-Korea kevés diplomáciai szövetségesének egyike, ezért a japán miniszterelnök Kuba együttműködését kérte az Észak-Korea által az 1970-es és 1980-as években elrabolt japán állampolgárok ügyének megoldásában (!). Állítólag azért rabolták el annak idején ezeket a japán állampolgárokat, hogy segítségükkel hibátlanul meg tudják tanítani japánul az észak-koreai titkosszolgálatok állományát.

Kuba nagy befolyással bír az El Nem Kötelezett Országok között, ezért szeretném megismerni az álláspontjukat olyan, a nemzetközi közösséget érintő témákról, mint az ENSZ biztonsági tanácsa, a nukleáris leszerelés, illetve Ázsia mai helyzete” – mondta Abe Sinzó. A japán miniszterelnök azt reméli, hogy látogatásával ösztönözni fogja a japán vállalatok Kubában történő befektetéseit. Kuba eddigi fő kereskedelmi partnerei Venezuela, Kína, Kanada és Spanyolország voltak. A Külügyminisztérium szerint az országban a körülbelül 700 külföldi vállalat közül 18 japán.

A Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) beszámolója alapján 2014-ben Kuba kereskedelme Kínával 61 millió dollár (16 milliárd forint), Amerikával 15 millió dollár (4 milliárd forint), míg Japánnal csupán 3 millió dollár (800 millió forint) volt. A kubai adósság újraszervezése ennek a folyamatnak a fontos része. Kuba több hosszú távú kereskedelmi partnere már élt az adósságenyhítés eszközével, amivel új befektetési lehetőségeket akarnak elnyerni az országban. Japán ebbe a sorba illeszkedik bele e heti látogatásával, és nem szeretne lemaradni többi versenytársával szemben, akik már korábban kihasználták a kubai nyitás adta lehetőségeket. A japán miniszterelnök azt mondta, hogy a kereskedelmen és a beruházásokon túl a turisztikai együttműködést is erősíteni kívánja. Japánnak Kubával való kereskedelme hosszú múltra tekint vissza. Japán tengeri eredetű élelmiszertermékeket, dohányt és kávét importál, Kubának pedig különböző munkagépeket szállít. Abe Sinzó arról is beszélt, hogy a japán vállalatok megbízható partnerekként sikeresen hozzájárulhatnak Kuba megújuló társadalmi-gazdasági modelljéhez. „Szeretnénk együttműködni Kubával, mind az állami, mind pedig a magánszektorban – mondta.

A Mitsubishi júliusban nyitott egy irodát Havannában, azzal a szándékkal, hogy infrastrukturális projekteket hoznak létre a jövőben, aminek finanszírozásában a japán kormány segíthet. Nisizava Juszuke, a JETRO latin-amerikai és karibi térségéért felelős igazgatóhelyettese azt mondta, hogy a japán cégeknek fontos, hogy Kubában is rendelkezzenek saját irodával, mivel az országról kevés az információjuk. Nisizava egyelőre nem számít nagy ugrásra a kereskedelem területén, de azt mondja, idővel lesznek majd lehetőségek.

A most megnyíló kubai piacon egyre fokozódó verseny kezd kibontakozni. Eddig még nem járt Kubában soha kínai miniszterelnök sem, most személyesen Li Ko-csiang vezette a kínai-kubai tárgyalásokat. A verseny fokozódását mutatja, hogy már be is mutatták az első, új kínai buszokat Havannában. Li Ko-csiang kínai kormányfő, a kubai útján személyesen nézte meg a tömegközlekedési járműveket. A kínai Yutong gyár járműveit már Kubában szerelték össze, ezekkel váltják majd ki, az ország útjain járó, már ősrégi, magyar Ikarusz buszokat. A buszokat maga a kínai miniszterelnök tesztelte, aki támogatást hozott a kubai elvtársaknak és jelentős üzletek ígéretével távozott. KínaVenezuela után – a második legjelentősebb kereskedelmi partnere Kubának és csak az év első felében 57%-al nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, az elmúlt évhez képest.

li-ko-csiang-es-raul-castro-targyalas-kep

Fotó: Reuters

Szakemberek azt mondják, most, hogy változik a kubai gazdaság, érdemes a magyar cégeknek is visszatérniük. A 80-as években, akárcsak a buszokat, a gyógyszereket is leginkább Magyarországból szerezte be Kuba. Így mindenképpen itt az ideje, hogy a magyar cégek is aktívabban jelenjenek meg a kubai piacon. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen ott még jelentős részben az állam irányítja a gazdaságot, de a növekvő magángazdaságban vagy a turizmusban a kis és közepes magyar cégek is eljuthatnak el, vagy éppen vissza Kubába. Ezt segítheti elő, hogy Magyarországnak a régi kapcsolatok miatt igen jó az elismertsége, megbecsülése. Kutasi Szabolcs, a HTCC (Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok) kereskedelemfejlesztési igazgatója azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy: „Kérésük és szándékuk, hogy legyünk jelen ebben az országban, hiszen látják és bizonyított számukra, hogy képesek vagyunk segíteni az ő fejlődésüket, és ebben az ügyben már konkrét tárgyalásaink is voltak a technológiákat illetően.” Kutasi Szabolcs hozzátette még, hogy Kubában a legfontosabb a kapcsolati tőke. Hiszen mivel a piaci viszonyok még nem alakultak ki, így lehet komoly megrendelésekhez jutni, ebben pedig sokat segíthet a HTCC hamarosan megnyíló, havannai irodája is. Talán van kapcsolat a kubai piacokon való magyar részvételi szándékkal, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten, a Kormányinfón arról is beszélt, hogy több mint egymilliárd dolláros (kb. 276 milliárd forint) támogatásra számíthatnak a magyarországi buszgyártók.

(Forrás: MTI, magyaridok.hu, Reuters, origo.hu, latin-amerika.hu)

 


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: