You are here

A Zen-kert titka (3.rész)

zen-kertMindig, mikor fekete fellegek gyülekeznek az égen, és villámok cikáznak minden felé, a tudatlan ember elhiszi, amit az imént mondtál. De nem így van! A háborgó lelkek szövetsége gerjeszti a levegő kisüléseit.

– Hogyan, mester?

– A lelkek együtt élése, összezártsága elengedhetetlenül konfliktusokhoz vezet! Ezért a fák fura alakja. A faágak növekedésekor rájöttek a lelkek, hogy dühükkel és a melléjük furakodott több millió másikkal, manipulálni tudják a fát. Akaratuk szerint növeszthetik, vagy elzárhatják börtönük növekedése természetes irányát. Befolyásolhatják, és irányíthatják. Ha pedig minden összefognak, haragjuk egyszerre akkorára nő ezeknek a szövetséget alkotott lelkeknek, hogy képesek a fa által rátámadni másik börtönfákra. Gyors mozgásra tudják késztetni az ágakat, hátha kettétörik valamelyik, és a letört, nyitott ágvégen kiszabadulhatnak. Addig-addig mozognak szervezetten egy irányba, míg a faágak megmozdulnak, és mivel azok rugalmasak, nem fognak eltörni. Viszont szelet kavarnak, ami egy másik fa felé terelődik a falevelek segítségével. A másik fa rab lelkei ezt támadásnak vélik, és az ő szövetségük viszonozza a gesztust. A külső szemlélőnek ebből csupán az látszik, hogy feltámad a szél, ami majdnem letöri az ágakat. A mélyen rejlő igazság azonban éppen az ellenkezője.

– Ezt megértettem, mester! De miért látom más helyen a fákat?

– Mikor az első szövetség visszakapja, amit ő maga produkált, ők gondolják azt, hogy a másik szövetség inzultálja őket. Ekkor már a szomszédos börtönfa elpusztítása válik céljukká, még nagyobb haraggal tülekedve a fa kérgén belül. A lelkek, iszonyatos közös energiát kibocsátva börtönük ágaira, addig mozgolódnak, amíg két nagyobb ág összesúrlódik egymáson, és szikrát keltenek, amit magával ragad a maguk által korbácsolt szél! Mire a szél szárnyán eléri a másik fát, már egy hatalmas tűzgolyóvá válik, úgy sújt a törzsre, és pillanatnyi fényárt gerjesztve szétrobban. A robajt, amivel a fába csapódik, felerősíti az ég boltozata, és csontig hatoló reccsenésként éljük meg, a hirtelen jött fényességet pedig villanása miatt villámnak nevezik az egyszerű gondolkodású emberek.

Ha addig fajul a háború, hogy egy tűzlabda irányt téveszt, megeshet, hogy harminc, negyven börtönfa is bekapcsolódik két fa hadakozásába. Akkor már olyan harc dúl, amit egész éjszaka tartó vihar követ, szerte a bolygón. Olyankor a fák képesek kiugrani a földből, és gyökereiket lábként, ágaikat karként használva elugrani. Iszonyatos felfordulást tudnak okozni. Halálom után, ha magadra maradsz, te is megtapasztalod majd!…

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: