A császár elhagyta az intenzív osztályt

 A császár elhagyhatta az intenziv osztályt
Ma fellélegzett a szigetország lakossága. A szív-érszűkülettel műtött Akihito császár elhagyta a Tokió Egyetemi Klinika intenzív osztályát. Egészségi állapota fokozatosan javul, a hét közepén kezdődhet a rehabilitációja.

 

A műtét nem csak a császár egészsége iránti aggodalmakat élesztette fel. Napirendre került kisebbik fia, Akishino herceg felvetése, amely szerint a japán császárok számára is meg kellene határozni egy nyugdíj-korhatárt. Humanitárius alapon, mert egy idős kort elérve másokhoz hasonlóan az uralkodó is egyre nehezebben tudja ellátni a feladatát. Felvetéséhez most a trónörökös Naruhito herceg is csatlakozott. Jelenleg ő látja el apja protokolláris feladatait, elsősorban a prominens külföldi vendégek fogadását. A japán uralkodó mindennapi kötelessége közé tartozik több ezer irat szignálása. Hirohito császár hosszas betegsége alatt problémát okozott, hogy a legfelsőbb kézjegy hiányában több ezer újonnan alapított cég nem kezdhette meg működését.

A nyugdíj-korhatár felvetésekor szóba került az is, hogy a jelenlegi szabályok szerint a császári hercegnők polgári házasságuk esetén hivatalosan kikerülnek a császári család kötelékéből. A kormány tanulmányozza egy reform lehetőségét, amely szerint továbbra is a családban maradhatnának.

Doma-Mikó István

Inter Japán Magazin

Kapcsolódó cikkek:
http://interjapanmagazin.com/szivmutetje-utan-tovabb-javul-akihito-csaszar-allapota/
http://interjapanmagazin.com/sikeres-a-csaszar-szivmutetje/
http://interjapanmagazin.com/csaszari-szivmutet-holnap/

Császári szívműtét -holnap!

 

 

Ér-áthidaló szívműtétre vár Akihito császár. A mind hazájában, mind külföldön népszerű uralkodóért nagy az aggodalom. Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész véleménye az operáció esélyeiről…

Holnap megműtik a világ legfelső méltósága, Akihito császár szívét. Az állami Tokió és a Juntendo magánegyetem orvosai bypass-műtétet végeznek rajta. A japán uralkodó ma, japán idő szerint délelőtt 10 órakor Michiko császárné kíséretével bevonult a Tokió Egyetemi Klinikára. Nagy a szorongás az operáció kimenetele miatt, a 127 milliós Japán szeme a gyógyintézeten nyugszik. Ilyen mértékű aggodalom csak Hirohito császár végső gyógykezelését kísérte 1989-ben. Betegségéről, haláláról és a jelenlegi uralkodó beiktatásáról akkor én tudósítottam az amerikai magyar lapokban.

Akihito, korunk egyetlen jelenleg élő császára 1933. december 23-án született Hirohito császár ötödik gyermekeként. A háború sújtotta Japánban az amerikai megszállás alatt a fogékony ifjú koronaherceg angol nyelvű magánoktatást kapott. Természetességre irányuló és humánus törekvéseivel már gyermekkorától kitűnt elődei sorából. Iskolás korában megszökött a testőreitől, hogy beülhessen egy teázóba az átlagemberek közé. Pár évvel később pedig azzal keltett meghökkenést, hogy átvette a kormányt a remegő sofőrtől, mert valódi forgalomban kívánta gyakorolni az autóvezetést. Házasságkötésével is tabut döntött. Nem a nemesi származású hölgyek közül választott párt, hanem feleségül vette egy lisztgyáros szép leányát, Michikot, akivel nagy szeretetben és harmóniában élnek immár 53 éve. A japán uralkodók leszármazottait régi hagyomány szerint 3-5 éves korukban a szülőktől elválasztották és nevelőkre bízzák. Ezzel is szakított. Kinyilatkozta, hogy a gyermekeit családi körben kívánja nevelni.

A legmagasabb méltóságot apja halálát követően 1989. január 7-én vette át. Uralkodásának célzatosan a  Heiszei-korszak (egyszerűsített jelentése: békesség mindenhol) nevet adta.

A Felkelő Nap Országában közelebbről figyelhetem a 125. császár tiszteletreméltó törekvéseit. Az önfeláldozó uralkodót, aki a szimbólumok világából kilép a valóságba, és behatárolt mozgásterén belül minden tekintélyét latba vetve egyengeti országa és népe jövőjét. Csak valóságos célokat tűz ki; elvarratlan szálak elvarrását, és nyitást a világ felé. Háborús sebeket gyógyít, előmozdítja a szomszédos országokkal való megbékélést, normalizálja és magasabb szintre emeli a Szigetország nemzetközi kapcsolatait.

A nyíltságra törekvő Akihito császárnak természetesen az egészségi problémái sem képeznek titkot. 2003-ban nyilvánosságra hozták prosztatarák-operációját, pár hónapja pedig, hogy tüdőgyulladással kezelték. Tavaly megromlott egészségi állapota ellenére a császárnéval többször ellátogattak a márciusi természeti katasztrófa sújtotta területekre, hogy jelenlétükkel adjanak erőt a túlélőknek. A szökőár pusztítása és az emberi szenvedés látványa nem tett jót megromlott egészségi állapotának. A világhírű szívsebészt, prof. Dr. Papp Lajost kérdezem a holnapi szívműtét esélyeiről:

– Professzor Úr, kérjük, világosítsa fel az olvasókat mit értünk a bypass-műtét fogalmán?

 

– A koszorúér rendszer (koronária) onnan kapta a nevét, hogy koszorúként öleli körbe a szívet. A szív vérellátását három fő koszorúér biztosítja. Ha az éren szűkület vagy elzáródás alakul ki, akkor végzünk áthidaló műtétet. A hibás érszakaszt gyakorlatilag kiiktatjuk azáltal, hogy a főütőeret összekötjük a hibás érszakasz utáni résszel. Ezzel tulajdonképpen helyreállítjuk a véráramlást a szívben.

 

 

– Milyen tényezők ronthatják az áthidaló szívműtét esélyeit?

 

– A műtét sikerét nagyban befolyásolja az életkor, és az egyéb betegségek. Első helyen a cukorbetegség. Ami a műtét eredményét rossz irányba befolyásolja még, az elhízás, az anyagcsere-betegség egyéb vállfajai és nagyon erős negatív hatással bír a rossz veseállapot. Ezek képezik a műtét kockázati tényezőit.

– Professzor úr a kockázati tényezők között említette a páciens életkorát. Jelenthet-e fokozottabb kockázatot a császár 78 éves kora?

 

– Mivel a japánoknál hosszabb az élettartam, a 78 év a magyar korban 65-70 évesnek felel meg, ami nem annyira erős faktor, hogy jelentősen rossz irányba befolyásolhatná a műtét sikerét.

 

 

– Magának a műtétnek mik a veszélyei?

– A szegycsontot hosszirányban szétfűrészeljük, ezért a műtét után a mellkasi tüdőszövődmények vannak kitüntetett helyzetben. Tüdőgyulladás, mellkasi folyadék, mellkasi sebfertőzés, és a műtét utáni vérzéses szövődmény.

– Mi követi a sikeres műtétet?

 

– A műtét után a beteg 1-2 napot van intenzív osztályon, 3-4  nap után már önmagát elláthatja és kommunikálni tud.

 

 

– Reméljük, így lesz. Professzor úr, köszönjük az interjút!

 

A holnap – feltehetően délelőtt – sorra kerülő műtétről természetesen tudósítunk.

 

 

 

Doma-Mikó István

Inter Japán Magazin

 

Kapcsolódó cikkek:

Kórházban marad Akihito császár

Akihito császárnak tüdőgyulladása van

Hazatért a kórházi kezelésből Akihito császár


Ajánlott bejegyzések