Ön most itt van:

A SANAA cég története és az új Nemzeti Galéria tervezési szerződésének aláírását követő nyilatkozatok

sanaa cég kép

A világhírű, japán cég alapítóinak illetve kollektívájának eddigi munkássága mutatja, hogy milyen sokat adtak már a világ építészetének.

Szedzsima Kazujo 1956-ban született Ibarakiban. 1981-ben mesterdiplomázott a Japán Nők Egyetemén, majd Toyo Ito -nál helyezkedett el. 1987-ben saját irodát nyitott, a Kazuyo Sejima and Associates-t. 1995-ben korábbi alkalmazottjával, Nisizava Rjúe-val megalapították a SANAA-t. 2000-ben a 7. Velencei Építészeti Biennálé Japán Pavilonjának (City of Girls) kurátora volt. Szedzsima Kazujo a Tama Art University és a Keio University vendégprofesszora, és a Princetoni Egyetem Jean Labatut Tanszékén oktat.

Nisizava Rjúe 1966-ban született Kanagawa-ban, 1990-ben diplomázott a Yokohamai Egyetemen. 1987-ben a Kazuyo Sejima & Associates alkalmazta. Társalapítója a tokiói székhelyű SANAA-nak, jelenleg a Yokohamai Egyetem docense. Nisizava Rjúe az idősebb Szedzsima Kazujo egyik első alkalmazottja volt még a nyolcvanas évek végén. Mikor Nisizava szeretett volna saját útra lépni, Szedzsima meggyőzte arról, hogy kezdjenek inkább közösen valami újba. Ez lett a Sanaa (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda. Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe 20 éve, 1995-ben társultak. Mindketten nagyágyúnak számítanak a szakmájukban.

sanaa cég 2 kép

A magyar építészek elmondása szerint az új Nemzeti Galériát, az oszlopokról és az ezekre rápakolt, lapos téglalapokról lehet majd felismerni. A lehullott falevelekre emlékeztető épületelemek, összeállva, „lebegő pagoda” benyomását keltik majd. A SANAA cég legtöbb munkája Japánban található. Az utóbbi időben a természet közelségét hangsúlyozó családi, emeletes, kertesházaikról beszél a szakma, amelyek az ún. „szuperminimalizmus” stílust követik ötvözve a japán gondolkodásra jellemző érzékenységgel. Törekednek az épített és a természetes környezet illetve az épp, városi kontextus összhangjára. Kínában, Hongkongban, Koreában, Törökországban, Svájcban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is állnak épületeik. Projektjeiknek a harmada kötődik művészeti funkcióhoz. Jellemzően nagy üveg- és acélfelületekben, tiszta formákban gondolkodnak. A japán építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján, terveik alapján valósult meg pl.: a japán O-Múzeum (elnyújtott téglatest alakja van). A Louvre Lensben megnyílt új múzeuma hosszú henger alakú. A New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeumnak (The New Museum of Contemporary Art) „egymáson egyensúlyozó dobozok” alakja van. Az amerikai toledói Művészeti Múzeum Üvegpavilonját (Glass Pavilion for the Toledo Museum of Art in Ohio) is ők tervezték.

Az SANAA együttműködés – seregnyi más elismerés, díj mellett – 2004-ben kiérdemelte a velencei biennále Arany Oroszlánját. 2010-ben, a Pritzker-díj történetében harmadszor fordult elő, hogy japán építészt, illetve tervezőpárost jutalmaztak. Sejima a második nő, Nisizava pedig a legfiatalabb férfi a díj történetében.

Az aláírást követő tájékoztató során a japán tervezők kiemelték, hogy nem csupán múzeum épül illetve az alkotást hangsúlyozottan az organikus nyitottság fogja jellemezni.

Szedzsima Kazujo arról beszélt: nagyon büszkék, hogy ők építhetik a múzeumot, lelkesednek a budapesti munkáért egyúttal érdekli őket az emberek véleménye. „Igyekszünk a legtöbbet kihozni magunkból.” Szeretnék, hogy az emberek szeressék, amit építenek. a Liget esetében izgalmasnak tartják a múzeumok közötti kapcsolatteremtés szerepét. „A művészet az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz abban, hogy megértsünk más embereket, történelmet, kultúrát.” „A művészet, különböző nézeteket és gondolatokat terjeszt.” „A múzeum persze arra is való, hogy művészetet lássunk benne, de alapvetően arra is jó, hogy nyílt térben teremtsen kommunikációs lehetőséget.” Budapestről Szedzsimának a rövid látogatás alatt nagyon jó benyomása lett. „Tiszteletre méltó, ahogyan a történelmi emlékek megmaradtak”.

Nisizava Rjúe hozzátette: „Számunkra az az érdekes, hogy tiszteletben tartsuk a természetet és harmóniában legyünk a parkkal.” „Az, hogy a Nemzeti Galéria ekkora parkba kerül, szerintem szuper dolog.” „A múzeumot szeretnénk összekötni a parkkal, hogy mindenki számára nyitott területet hozzunk létre.” „Gyönyörű a helyszínünk. Éppen középen van, különleges, ahogyan körülveszik az emberek” A Nemzeti Galéria megépítését különleges lehetőségnek tartják, főleg a park szerepe miatt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a múzeum nem veszélyezteti majd a liget zöldfelületét.

(epitesziroda.hu, hvg.hu, hg.hu, Városliget Zrt nyomán)

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: