Ön most itt van:

A pagoda csoda az ókortól napjainkig I.

Múlt év végén hallhattuk a tudósítást arról, hogy az új Nemzeti Galéria tervezését a japán SANAA építésziroda végezheti az épület „lebegő pagodára” fog emlékeztetni.

Ez örömmel tölthet el minket, hiszen ősi, és rokoni tradíciókat fog hordozni magán a magyar kultúra „új szentélye”. A pagodával nem most találkozik először a magyarság. A „mikor” kérdés megválaszolását több őstörténet kutató is megtette már. Ezeken a megállapításokon, illetve a pagoda kialakulásának, előzményeinek (miből mivé lett) főleg építésztörténészek által való megtárgyalásán fogunk most végigmenni a Turáni fennsíktól Indián, Kínán át Japánig, majd Budapestig.

Ha a pagoda kialakulását vizsgáljuk, találkozhatunk a pagoda más előzményeivel. A kurgánból ( = tumulus, halomsír) alakult ki a sztúpa, abból pedig a pagoda. A halomsír szkíta temetkezési mód volt, ilyeneket találhatunk japánban is, az úgynevezett Kofun ( = halomsír) korszakból.

A Művészettörténeti lexikonok leírják, hogy a pagoda szó etimológiája hindu eredetet mutat. Jelentése: Indiai templom, egyértelmű a sztúpával. A (magyar palota szóra emlékeztető) pagoda szó a távol-keleti sztúpák, buddhista templomok és különféle rendeltetésű tornyok nyugaton elterjedt elnevezése. A sztúpa: félgömb vagy kúp alakú építmény a buddhista kultúrában ereklyék elhelyezésére szolgált. Eredetileg Indiában jelent meg, de máshol is átvették a buddhista kultúrák. Kína, Tibet, Jáva stb. számos különböző nagyságú sztúpát őriz.

Lássuk mit mondanak a szakemberek. A széles látókörű, érdekes előadásokat tartó „Aranyalma Álomvarázs” (írói álnév) keletkutató a „Hun szkíta építészet” című előadásában, videó ismertetőjében mondja el többek között a következőket. Építészetileg a kelet európai, többek közt az ukrajnai (ezek szkíta-hun szállásterületek voltak) háromszintes templomok a koreai, japán (pl.: Okajama és Kumamoto pagodák) és kínai sztúpák, pagodák, a Han kori sírok pagoda makettjei, a Déli Kárpátokban lévő Uzsok és Sóslak templomai egymáshoz hasonlatosak.

Kumamoto psgoda
Kumamoto pagoda

Okajama pagoda

Okajama pagoda

koreai sillai pagoda

koreai – sillai pagoda

kínai pagoda

kínai pagoda

ukrajnai templom

ukrajnai templom

ukrajnai kárpát medencei templom

ukrajnai -Kárpát medencei templom

szlovákiai templom

szlovákiai – Kárpát medencei templom

lengyel kárpát medencei templom

lengyel – Kárpát medencei templom

Uzsok
Uzsoki templom

Széplak
Széplaki templom

A ázsiai faépítkezés (pagoda előkép) a hunokkal kapcsolatba hozható. Például az egykori (egyik) Ujgur Kaganátus területén lévő Khotan főváros ásatásainak leleteivel. Mivel el is elérkeztünk őseinkhez, meg kell említeni a térség magyarokkal való kapcsolatát. A magyarság genetikailag az erősen türkös kultúrájú ujgurkhoz áll legközelebb. A Khotan városnevet a hunok és árják által is használt nyelven, „szanszkrit”-ul, (vagyis „ó-ind”-ül) írt indiai Rigvéda, Kustana névvel említi. Valószínűleg türk nyelvi hatásra alakulhatott át Kustan-ra. Tehát Kustana a keletre került szittyák (szkíták) hagyománya szerint Nimród világkirály apja, Hunor és Magor nagyapja, Vámbéry Ármin kutatásai által feltárt türk (türk szkíta) hagyomány szerint pedig Turuska, Kazár, Csín és Csao nagyapja volt. „Aranyalma álomvarázs” más előadásában elhangzik, hogy az ujgur városokat kusok építették, Khotannal pedig Kusánország is (jáde-)kereskedelmi kapcsolatban állt, egy időben pedig 100 évig kusán felügyelet alatt volt ez a terület (Kasgár és Khotan városokkal együtt).

Visszatérvén a pagoda előzményekhez, ugyanezen ázsiai faépítkezési mód megtalálható Kínában (pl. Peking város Mennyország Temploma) illetve Japánban, de az egykor (minimum négyezer éves vagy még annál is régebbi) magas civilizációjú Turáni fennsík területein is. (Megjegyzés: A Turáni fennsíkon mi magyarok nem csak a türk -, hanem az iráni – testvérnépekkel is kapcsolatban álltunk.)

Beijing Menyország kapuja

Beijing vagyis Peking Mennyország Temploma

Mások mellett Kusánország egyik legnagyobb uralkodója, Kaniska is épített nagyméretű sztúpa épületet vagy az első mahabodi templomot, tornyot az I. századi, indiai Kusán birodalmában.

Mahabodi templom

Mahabodi templom

A Hollókői templom ikerkonstrukciója a Sian város Vadlúd pagodájához hasonlatos. Sok más érdekes adat elhangzik még az itt idézett szerzők (Obrusánszky Borbála illetve Aranyalma álomvarázs) video anyagaiban, amiket szívesen ajánlok a tisztelt olvasóink figyelmébe.

Hollókői templom

Hollókői templom

Xian Nagy Vadliba pagoda
Xian város Nagy Vadlúd pagoda

Mivel többször fogok hivatkozni a magyar őstörténelem egyik legjelesebb, aktív szakértőjére mindenképpen egy pár szót kell említeni Obrusánszky Borbála, Ph.D. történészről, orientalista kutatóról, aki Mongóliában és Kína Belső-Mongólia Autonóm Tartományában több évig tanult és kutatásokat végzett, az ottani szakértőkkel együttműködve. „A hunok öröksége” című videó előadásában bemutatja, hogy a belső-ázsiai kurgánokból alakultak ki a sztúpák és a pagodák is, illetve hogy munkája során találkozott a Belső Mongóliában található Hun Múzeumban az (eredeti mongol nevén) „szoborgán” vagy „szuburgán” elnevezésű pagodával. (Ez a pagoda egyébként más, mint a kínai pagodák.) A ”szuburgán” és „szoborgán” szavak etimológiai kapcsolatban állnak a magyar „szobor” szóval.

szuburgán

a “szuburgán” vagy””szoborgán” pagoda

Nézzük csak meg ugyanezen „szuburgán építménynek” bejárati díszítését közelebbről illetve egy „japán szentély kaput”, majd egy „székelykaput” (utóbbi „Összetartozunk” felirattal):

a szuburgán bejárati kapujaJapán szentély kapuSzékely kapu

Hasonlítsunk össze hagyományos kínai és koreai kaput is egy másik székely kapuval:

Kínai kapuKoreai kapuSzékely kapu 2

Picit a pagodától még a székelykapuhoz elkanyarodva, találtam egy “Trận Quan Độ” című, kínai történelmi sorozatfilm ajánlót, ami egy, a khotaniak és kínaiak közötti csatát mutat be. Feltételezhetően a filmkészítők törekedtek a korszak hű bemutatására azonban meg kell jegyezni, hogy a Khotan város térségében feltárt sírok (húsz kilométer hosszú szkíta temetőt tártak fel), mumifikálódott tetemek europid fehér emberekre utalnak. A bejátszás elején a “Khotan – Khotan!” – t kiabáló (később vereséget szenvedő) sereg előtt látható emelvény kialakítása is emlékeztet egy székelykapura.

Egy nagyon találó cikket is találtam a “japán székelykapukról”.

Következő, ide vonatkozó cikk: A pagoda csoda az ókortól napjainkig II.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: