Ön most itt van:

A Mitsubishi felélesztené a japán repülőgyártást

Több évtized után ismét japángyártású repülőgép hódíthatja meg az égboltot a Mitsubishi Regional Jet (MRJ) jóvoltából. A cégóriás saját, 88 üléses sugármeghajtású gépeivel kívánja kitölteni a regionális légiközlekedésben felfedezett piaci rést. Közgazdászok Japán repülőiparának az újjáéledéséről beszélnek.

Jelenkorunkban a Boeing és az Airbus számítanak a világ két legnagyobb gyártójának, ami a repülőgépipart illeti. Nem túlzás állítani, hogy összességében a piaci versenyben kvázi lehetetlen lenne közéjük, eléjük férkőzni. A Mitsubishinél ennek ellenére mégis úgy látják, hogy van keresnivalójuk a piacon.

„Ha nem tudsz kompetitív lenni a piacon, akkor alakíts ki egy olyan szegmenst, melyben első lehetsz!” Régi közgazdász igazság ez, melyet ezek szerint a japánok is jól ismernek.

A Mitsubishi-konszern, noha nem egy teljesen új piaci szegmenst kíván létrehozni, de tény, hogy az általuk felismert lehetőségben van potenciál. A japán vállalat azt tűzte ki magának célul, hogy kicsi, keskeny gépeikkel forradalmasítanák a regionális közlekedésben használt repülőgépek piacát. A Boeing 737-es, valamint az Airbus 320-as típusú gépek ugyan népszerűnek számítanak a regionális közlekedést illetően, de ezek a gépek is viszonylag nagynak számítanak. Példának okáért, az említett két vállalat, le is építette azokat a gyártósoraikat, melyek a százhatvan főnél kevesebb utas szállítására alkalmas gépeket gyártottak. A Mitsubishi szembe menve a trendekkel, olyan repülőgépek gyártását tervezi, melyek ülésszáma még a százat sem éri el.

Terveik szerint ezeknek a kis gépeknek az előállítása olyan alacsony költségekkel fog járni, hogy alá tudnak menni a jelenlegi konkurencia árainak, így teremtve magunknak új piaci belépőként előnyt.

Fontos megemlíteni, hogy ezeket a gépeket kifejezetten a regionális piacra szánják, annak ellenére, hogy jelenleg Európa és Ázsia között folyamatosan nő a közvetlen járatok száma.

A japánok stratégiai döntésének helyességét valószínűsíthetően, majd csak az idő fogja megválaszolni, hiszen az elemzők sem tudják pontosan megmondani, hogy érdemes-e szembe menni a jelenkori trendekkel.

Forrás: multivu.com

A kétkedők jellemzően azzal érvelnek, hogy még ez a méret is túl nagy és túl nehéz, így a jelentős üzemanyag költségekre lényegében nem kínál effektív megoldást. A Bloomberg Intelligence szakemberei szerint továbbá a jövőben még kisebb gépekre lesz szükség, ha valóban figyelemreméltó, költséghatékony opciót szeretne a vásárlóinak felmutatni.

Azok, akik viszont látnak potenciált a kezdeményezésben, – noha elismerik a távolsági gépek számának növekedését – felhívják a figyelmet egy másik szempontra is, ami azt mutatja, hogy a nagyobb országokban igenis növekszik a kereslet a regionális légiközlekedésre, ezáltal a kisebb, olcsóbb gépek keresletére. Nem titok, hogy a japánok stratégiájában komoly szerepet játszik az USA, akik aktív érdeklődést mutatnak a japánok új modelljeire.

Természetesen a Mitsubishi az utóbbiak táborát erősíti, miszerint a projekt igen is kifizetődő lesz. A Japan Aircraft Development szakmai szervezet becslései szerint 2037-re a regionális közlekedési piaca eléri majd a 135 milliárd dollárt. Amennyiben ezek a becslések valóban igazolják az elemzők számításait, a japánok egy igazán jelentős szeletet vághatnak majd maguknak, ebből a piaci tortából.

A Mitsubishi-konszern olyan komolyan hisz ezekben az elemzésekben, hogy a korábbi 100 milliárdos költségkeretet újabb 170 milliárd jennel emelte meg, míg az anyavállalat elengedte a repülőgyártó divízió 50 milliárd jenes belső tartozását, így összesen 320 milliárd jennel gazdálkodhatnak.

Kíváncsian várjuk, hogyan teljesítenek majd az új japán gépek a levegőben és a piacon egyaránt. Érdekesség, hogy a regionális közlekedésben rejlő lehetőségeket más ázsiai országok is felismerték, így Kína és Dél-Korea is hasonló projekteken dolgozik.

Nagy Zoltán

Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: