Ön most itt van:

A kínai kártya

Kaja Cunenori herceg
Kaja Cunenori herceg

Egyre több jel mutatott arra, hogy Japán 1934 tavaszán nem fog háborút indítani, ellenben jelentős erőket összpontosít a hadsereg és a flotta fejlesztésére. A brüsszeli magyar követség március 12-én arról értesítette a magyar külügyminisztériumot, hogy a „Providence” nevű belga acélgyár hatalmas mennyiségű acéllemezt gyárt japán megrendelésre, és több fegyvergyár is nagy megrendeléseket kapott. Az acéllemezeknek a szerződés szerint május 1-ig kell elkészülniük, ezért a belga vállalat minden erőt a japán megrendelésre koncentrál. /1/
Mivel az elkészült acéllemezeket még Japánba kellett szállítani, majd ott be is kellett építeni, nyilvánvalónak tűnt, hogy Tokióban a politikusok és a katonák- legalábbis időlegesen –elvetették a Szovjetunió elleni háború gondolatát. Ezzel párhuzamosan békülékeny gesztusokat tettek az USA irányába, amelynek egyik jele volt a Hirota Kóki külügyminiszter és Cordell Hull amerikai külügyminiszter közötti levélváltás.
Április 20-i jelentésében Pelényi János azt írta, hogy megkérdezte Szaitó Hirosi japán nagykövetet, mi az oka az utóbbi időben tapasztalható japán külpolitikai változásoknak?
A japán diplomata azt válaszolta, hogy Japánban nagy az elégedetlenség a gazdasági helyzet miatt. Miközben a japán iparban és kereskedelemben óriási jövedelmek keletkeznek, a japán parasztok zúgolódnak a rizs árának emelkedése miatt, az új japán kormány ezért legfontosabbnak tartja a szociális intézkedéseket. Szaitó optimista volt a japán-amerikai kapcsolatokat illetően, mivel Hull neki írt levelében nem vetett föl kellemetlen kérdéseket Mandzsukuo vonatkozásában.
Pelényi megpróbálta a beszélgetést a japán flottafejlesztésre terelni, Szaitó azonban erről nem volt hajlandó nyilatkozni. A magyar követben az a benyomás alakult ki, hogy valószínűleg japán-amerikai flottatárgyalások folynak. /2/
A magyar katonai felderítés május 7-i összefoglaló jelentése azonban már arról számolt be, hogy néhány hónapos enyhülés után ismét fokozódott a feszültség a Távol-Keleten. Ennek fő oka az lett volna, hogy a japán sajtó nyilvánosságra hozta Japán Kínával kapcsolatos politikai elveit, amelyek főként amerikai és brit érdekeket sértettek. Olaszország, Németország és a Szovjetunió nem tettek különösebb megjegyzést a japán nyilatkozattal kapcsolatban, Nagy-Britannia és Kína azonban magyarázatot kért. A franciák sem reagáltak, amelynek oka a jelentés készítője szerint az volt, hogy Franciaország szívesen látta a brit birodalom hanyatlását.
Kérdésként merülhet föl, hogy néhány heti barátságos periódus után mi válthatta ki Japán kemény föllépését az angol és amerikai érdekekkel szemben?
A párizsi magyar katonai attasé véleménye szerint a probléma hátterében gazdasági okok álltak.
A japán dömpingárak rövid időn belül válságba sodorhatták az amerikai és az európai kereskedelmet, a japán áruk bojkottja miatt azonban várható volt, hogy Japán előbb-utóbb fegyveres megoldáshoz folyamodik. A párizsi japán katonai attasé kijelentette magyar kollégájának, hogy véleménye szerint ez utóbbi fog bekövetkezni.
Az isztambuli japán katonai attasé kijelentett Németh Imre alezredesnek, hogy a japán-szovjet viszony változatlan. A kelet-kínai vasút eladása ugyan hozott némi enyhülést, a problémát azonban csak háború oldhatja meg, amely a japán attasé véleménye szerint 1935-1936-ban következik be.
Az ankarai szovjet nagykövet szerint a Szovjetunió fölkészült minden eshetőségre, de el akarja kerülni a háborút.
Amerikai hírforrások szerint a háborús veszély továbbra is fönnállt Japán és a Szovjetunió között, sőt már a japán támadás várható irányait is taglalták. Ezek szerint kétirányú japán offenzíva várható Vlagyivosztok-Habarovszk, valamint a Bajkál-tó irányába. A támadáshoz 30 hadosztályra lenne szükség, és mivel a japán hadvezetés 24 óra alatt 4 hadosztályt képes Koreába szállítani, a teljes fölvonulás két hetet venne igénybe.
Az amerikaiak megismételték azt a véleményt, hogy a japán gyalogsági fegyverek korszerűtlenek, ugyanakkor a japán támadást 2000 repülőgép támogathatja.
A szovjetek is készültek az esetleges háborúra, ezért amerikai értesülések szerint Habarovszkban új repülőgépgyárat, Csita környékén pedig hadiüzemeket építettek.
1934 januárjában a szovjetek a Fekete-tengeren át jelentős mennyiségű hadianyagot szállítottak a Távol-Keletre.
Az amerikaiaknak arról is volt információjuk, hogy Japán a Malaka-félszigeten a Krah-földszoros átvágásával 80 kilométer hosszúságú csatornát kíván építeni, amelynek révén a japán flotta Szingapúr megkerülésével juthatna ki az Indiai-óceánra. /3/
Néhány héttel később Magyarországon járt Kaja Cunenori japán császári herceg, akinek világkörüli utazási programjában Magyarország eredetileg nem szerepelt, de személyes kívánságára magyarországi programot is beiktattak. A látogatást követően Macunaga Naokicsi Budapesten is akkreditált bécsi japán követ az egész magyar kormánynak, Gömbös Gyula miniszterelnöknek és Horthy Miklós kormányzónak tolmácsolta a herceg köszönetét a szívélyes fogadtatásért, amelyben magyarországi tartózkodása idején része volt. /4/

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Brüsszel, 1934. március 12.
2. MOL KÜM POL, K 63 Washington, 1934. április 20.
3. MOL KÜM POL, K 63 Budapest, 1934. május 7.
4. MOL KÜM POL, K 63 Budapest, 1934. június 25.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: