A Japán-USA kapcsolatok alakulásáról

2016. november 16. szerda
Írta:

November 09.-étől – megnyervén a választásokat – az Amerikai Egyesült Államok új elnöke a republikánus Donald Trump lett. Megújulás előtt állnak a Japán és USA, de nem mellesleg Kína, Észak- illetve Dél-Korea közötti kapcsolatok, amelyek ugyan az utóbbi hónapokban „döcögős” szakaszba léptek, mégis, a jövőt tekintve reményteljesnek mondhatók.

donald-trump-foto-credit-ap-lm-otero

Az Egyesült Államok és Japán 1960-ban kötötte meg az amerikai-japán biztonsági egyezményt a két ország katonai együttműködésének fokozása céljából. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok garantálja a szigetország biztonságát, abban az esetben is, ha Japánt megtámadnák, cserében pedig az amerikai hadsereg japán támaszpontokat használhat. A védelmi megállapodást 2015 tavaszán megújították, lehetőséget adva a kelet-ázsiai államnak a nagyobb globális katonai szerepvállalásra.

A változások arra eredeztethetők vissza, hogy az új – egyenlőre kevés külpolitikai tapasztalattal rendelkező, de a problémamegoldásokban dinamikusnak tűnő – elnöknek, Donald Trump-nak új, biztonságpolitikai elképzelései vannak, amelyek a jövőben változásokat sejtetnek a távol-keleti régióban. Donald Trump elnök idén márciusban vetette fel először, hogy támogatná Japán és Dél-Korea atomfegyver-fejlesztését. Szerinte japán és dél-koreai atomarzenállal el lehetne rettenteni Phenjant, ezzel pedig csökkenteni lehetne az Egyesült Államokra nehezedő nyomást. Véleménye szerint Washington nem tud segíteni minden egyes alkalommal, amikor Észak-Korea fenyegetően viselkedik, s előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az Egyesült Államok már nem lesz többé képes segítséget nyújtani – fogalmazott akkor Trump, figyelmen kívül hagyva azt, hogy egy esetleges japán és dél-koreai fegyverkezés nagy veszélyekkel járna, különösen a Peking és Tokió közötti feszültségre tekintettel. Jelenleg Japánban 54 ezer, Dél-Koreában pedig 28 ezer 500 amerikai katona állomásozik. Ezzel kapcsolatban az USA elnöke azt is felvetette, hogy, az amerikai erőknek ki kellene vonulniuk Japánból és Dél-Koreából, és a két ázsiai hatalomnak – önmaga védelmére – atomfegyvereket kellene kifejlesztenie. Ezt a javaslatot, akkor Japán és Dél-Korea azonnal visszautasította. Abe Sindzó japán kormányfő a washingtoni csúcskonferencián újságíróknak azt mondta: “Bárki lesz is az Egyesült Államok következő elnöke, a japán-amerikai szövetség a japán diplomácia sarokköve marad. Külügyminisztere,

fumio-kishida-japan-kulugyminiszter

Kisida Fumio pedig hozzátette: “Képtelenség, hogy Japán atomfegyverekkel fegyverezze fel magát”. Az USA két előző szöüli nagykövete, szintén szembehelyezkedett a Trump javaslattal. Egy brit egyetemi tanár szerint az új elképzelés, ilyen formában tönkretenné a térség stabilitását.

Augusztusban Donald Trump, akkor még republikánus elnökjelöltként az amerikai-japán védelmi együttműködésről szóló egyezményt bírálta egy iowai kampánygyűlésen. Szerinte az a baj a kétoldalú védelmi megállapodással, hogy nem kényszeríti Tokiót arra, hogy támadás esetén az Egyesült Államok segítségére siessen. Japánnal van egy megállapodásunk, amelynek értelmében nekünk minden erőnket és befolyásunkat be kell vetnünk, ha Japánt támadás érné. Ugyanakkor ha bennünket támadnának meg, Japánnak nincs semmi dolga. Ők otthon nézhetik a Sony televíziójukat” – fejtegette .

Trump hónapok óta az amerikai-japán szerződés újratárgyalását szorgalmazza. “Mi megvédjük Japánt, Dél-Koreát, Németországot, Szaúd-Arábiát és másokat is, csakhogy ők nem fizetnek. Illetve fizetnek ugyan, de az az összeg messze nem fedezi a mi költségeinket” – fogalmazott ismét a milliárdos, aki már többször is azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közös védelmi kiadásokhoz.

Trump pár héttel ezelőtt a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában azt fejtegette, hogy az Egyesült Államoknak nem szükségszerűen kell megvédenie azokat a NATOszövetségeseit, amelyek nem teljesítik az észak-atlanti szövetség által előírt pénzügyi kötelezettségeiket.

 Japán már most is eleget fizet azért, hogy a szigetországot amerikai katonák védik” – jelentette ki ebben a hónapban Inada Tomomi védelmi miniszter Tokióban arra reagálva, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök a kampányban azt mondta: Amerika nem fogja megvédeni azokat, akik ehhez nem járulnak hozzá. “Szerintem a hozzájárulásunk elegendő. Fizetünk, amennyit fizetnünk kell” – húzta alá a miniszter. Tokiónak jelenleg évente mintegy 200 milliárd jenbe – mintegy 530 milliárd forintba – került, hogy a területén amerikai katonák állomásoznak.

A The diplomat internetes újság (thediplomat.com) közölte, hogy valóban, a Trump vád messze van az igazságtól: Japán jelentős mennyiségű pénzt fizet, hogy fedezze a költségeit az amerikai erők állomásozását Japánban. Japán az elkövetkező öt évben, mintegy 1 600 000 000 $-t fizet évente. Japán az USA-nak messze a legbőkezűbb szövetségese, amely a Japánban állomásozó amerikai erők működési költségének legalább 75 százalékát állja. Tehát tisztán dollárban kifejezve, Japán egyértelműen fizeti részesedését. Mindezt úgy, hogy a japán bruttó hazai termék (GDP) nagyban stagnál, illetve jelentős védelmi beruházások vannak folyamatban: F-35A, Global Hawk, V-22 Osprey, C-2, és a P-1 – nem beszélve a folyamatos beruházásokról, pl. a ballisztikus rakétavédelmi rendszer felállításáról.

Phenjan és Washington között jelenleg nincs diplomáciai viszony. Észak-Korea, ezért sajtókommunikáció útját választva, tőlük szokatlan módon próbált közeledni még júniusban Trump elnökhöz, „bölcs politikusnak”, „bölcs és előrelátó elnökjelöltnek”nevezvén, továbbra is elutasítva az „atomstoppot”.

Az Egyesült Államok érdekeit a KNDK-ban a svéd nagykövetség képviseli. Észak-Korea sokszor kezdeményezte, hogy a két ország kössön békeszerződést az 1950 és 1953 közötti koreai háború végén, a Koreai-félsziget tartós biztonságának megteremtése érdekében született fegyverszüneti megállapodás helyett.

Ebben a hónapban Észak Korea közölte egyértelműen, hogy nem hajlandók lemondani saját atomfegyver programjukról. Donald Trump korábban közölte, hogy nyitott lenne az Észak-Koreával való tárgyalásokra, továbbá jelezte, hogy Kínának kellene markánsabb szerepet játszania a konfliktus megoldásában, mivel hatalmas gazdasági erejével viszonylag könnyen érhetne el eredményt Észak-Koreában. Mindezen elképzelése mögött azon ok állhat, hogy az USA biztonságpolitikai költségeit minél jobban csökkentse a térségben, hogy azt a saját, amerikai gazdasági programjába beinjektálhassa. Trump elnök USA-ra vonatkozó, gazdasági programját (pl.: jelentős infrastruktúrális-, építőipari fejlesztések, Reagan elnök óta nem látott mértékű, kedvezményes adópolitika, a hazai tőke visszahozatalának támogatása) egyébként szakértők jó elképzelésnek tarják, ugyanakkor igen erős a gazdasági tanácsadóiból álló csapata is.

Változást sejtet a Japán-USA gazdasági kapcsolatokban az is, hogy Trump elnök felül kívánja vizsgálni a szabadkereskedelmi megállapodásokat, akár úgy is, hogy kilép azokból. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak amúgy sok kritikusa van.

A védelmi kiadások újragondolásának szándéka, illetve az, hogy Donald Trump akkor még elnök jelölt kommunikációja hogyan reagált arra a hírre, hogy Obama elnök júniusban Hirosimában részvétét fejezet ki az atomholokauszt áldozatainak, (Bocsánatkérés? Még mit nem!”) azt eredményezte, hogy Japán inkább Hillary Clinton elnökjelöltnek drukkolt a választások során. Abe Sinzó miniszterelnök jó kapcsolatokat tartott Clintonnal, személyesen is találkozót tartottak az USA-ban.

abe-sinzo-hillary-clinton-2-kep

Az elnökválasztás hírére Japánban is negatívan reagált a tőzsde, de ez nem volt olyan jelentősége, mint az, hogy Donald Trump győzelme miatt tovább erősödött a japán jen az amerikai dollárhoz képest, így gyengítve a japán vállalatokat. A japán pénzügyminisztérium, a jegybank és a tőkepiaci felügyelet (FSA) ezért válságtanácskozást hívott össze.

Az Egyesült Államok számos japán vállalat számára létfontosságú piac. A jen felértékelődése miatt hónapok óta szenvedő japán vállalatok számára negatív, hogy a válságok idején biztos menedéknek számító jen árfolyamát tovább erősítette a Trump győzelme. A jen 3,16 százalékkal erősödött a dollárhoz képest.

Van azonban több, közös hivatkozási alap a Japán-USA (illetve –Magyarország) kapcsolatokban, ugyanis egyetértés van a migránsválság kezelésében, illetve abban is, hogy nem lehet szankciók kiszabásával válsághelyzeteket kezelni. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiban külön rátért ezekre a területekre, az amerikai elnökválasztás híreire reagálva. A szankciók alkalmazása helyett – ahogy Donald Trump elnök választási programjának ismertetése során kiemelte – a jövőben konstruktív partnerként kíván tekinteni minden tárgyaló felére, pl. Oroszországot külön kiemelve említette. Az kétségtelen, hogy az egyik legérdekesebb, legnagyobb falatnak ígérkező terület a távol-keleti régió helyzetének alakulásával kapcsolatban az, hogy hogyan fog alakulni a Kína és az USA közötti kapcsolat.

(forrás: MTI, tozsdeforum.hu, 24per7info, 444.hu, DPRK Today, KCNA, Guardian, index.hu, Reuters, magyarhirlap.hu, 24.hu, The Daily Telegraph, )


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...


%d blogger ezt szereti: