A japán túszok kivégzése: Fordulópont a japán politikában?

Japanese-prime-minister-S-012

A japán sajtó “szeptember tizenegyedikének” nevezte Goto Kendzsit és egy héttel korábban Jukava Harunát kivégzését. Az incidens komoly változásokat eredményezhet Tokió bel-, biztonság- és közel-keleti politikájában egyaránt. 

„Komoly felháborodást érzek emiatt az embertelen és megvetendő terrorista cselekedet miatt. Ezt soha nem fogom elfelejteni és megbocsátani a terroristáknak. Japán továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel azért, hogy felelősségre vonjuk az illetőket”. – nyilatkozta Abe Sinzó nem sokkal a két japán túsz kivégzése után. Hetekkel ezelőtt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet lefejezte Szíriában a túszul ejtett veterán japán haditudósítót, Goto Kendzsit és egy héttel korábban pedig Jukava Harunát. A dzsihadista szervezet először pénzt – 200 millió dolláros váltságdíjat –  követelt, majd később al-Rishawi nevű terroristanő szabadon engedését. A tárgyalások kudarcba fulladtak és a túszokat kivégezték.

Az eset komoly következményekkel járhat a XXI. századi Japánra nézve. Egyrészt Tokió megtilthatja állampolgárainak a kiutazását a veszélyes területekre, mint az ahogy nemrég egy japán újságíróval történt. Ezenfelül szigorodhatnak  a biztonsági ellenőrzések is. 2014. szeptember 27-én kilenc japán állampolgár utazott ki Szíriába, hogy csatlakozzon a terroristaszervezethez. Továbbá Bagdad szerint negyven japán állampolgár harcol a terroristák oldalán, akik az iraki Ninive, Salahaddin Diali és Kerkuk tartományokban tevékenykednek. Tokió a szigorítással igyekszik elejét venni annak, hogy a térségből visszatérő japán dzsihadisták esetleg a szigetországban hajtsanak végre merényleteket.

A szigorúbb ellenőrzést jelenti, hogy a Japánt kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) nemrég úgy döntött: egy olyan szervezetet hoz létre, amely egyszerre lenne egy független hírügynökség és titkosszolgálat. Eddig ugyanis Tokió Washingtonon és Londonon keresztül kapott információkat a világ többi régiójából. A Japan News szerint a túszok esetében Japán csak a CIA-ra, Törökország és Jordánia hírszerzésére hagyatkozhatott, nem volt lehetősége „saját ügynökkel” ellenőrizni az információk hitelességét Jelenleg is tart a szervezés és egy vizsgálóbizottság kezdte meg a működését, amely felmérné egy ilyen „japán CIA” létrehozásának hatásait,következményeit és esetleg azt is, hogy a szervezet működése mennyire felelne meg a japán alkotmány előírásainak.

A másik fő változás Japán Közel-Kelet politikájában következhet be. Az ellenzék és több civil szervezet is azért támadta Tokiót, mert a „japán kormány túlságosan beleavatkozik a régióba és inkább jobb lenne kivonulni onnan”. Bírálják Abe Sinzót is, mivel a japán miniszterelnök a túszok kivégzése előtt járt a Közel-Keleten és az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc fokozását ígérte. Ez elsősorban nem a japán katonai erő közvetlen alkalmazását jelenti, hanem pénzügyi és humanitárius támogatás növelését. Ugyanakkor a terrorszervezet fenyegetésként ítélte meg Abe kijelentéseit és emiatt döntöttek úgy, hogy kivégzik a japán túszokat. A terroristák pont annyi összeget kértek először a túszokért (200 millió dollárt),mint amennyit Abe ajánlott fel a nemzetközi közösségnek az Iszlám Állam elleni harc keretében.

Idén februárban Abe Sinzó volt az első japán kormányfő, aki 2006 óta először személyesen ellátogatott a közel-keleti országokba. Legelőször Egyiptomba ment, ahol elmondta, hogy az egész világ és a világgazdaság szempontjából is fontos a közel-keleti térség stabilitása, s ezért 2,2 milliárd dolláros támogatást ajánlott fel. Kairónak 360 millió dolláros hitelt ígért repülőtér építésére és az elektromos távvezetékek korszerűsítésére. Egyiptom után Izraelbe ment. Itt a gazdasági kapcsolatok fokozásán kívül –  2013-ban Izrael 720 millió dollár értékben exportált árukat Japánba, miközben a japán import 1,1 milliárd dollárt tett ki – a biztonságpolitikai kooperációra helyezték a hangsúlyt. Ez nemcsak a közös haditechnológiai fejlesztéseket, hanem a szélsőségesek elleni harcot is jelenti: együttműködések a “kiberháborúban”, közös kiképzések és információcsere az esetleges dzsihadistákról.

Abe Sinzó járt Jordániában is, ahol találkozott II. Abdullah jordán királlyal. A japán miniszterelnök 102 millió dollárt ajánlott fel a jordán vezetésnek, hogy kezelni tudják a menekültügyet, vagyis a Szíriából érkező menekülteket. Ráadásul abban is  megállapodtak a felek, hogy japán nyomozók segítenek majd a terrorista cselekmények körüli nyomozásban, cserébe Jordánia megosztja az információit a japán állampolgárságú dzsihadistákról.

A kivégzések tehát inkább fokozni fogják Tokió terrorizmus elleni harcát és egyben növekedhet a japán támogatás nagysága is. Február 15-én Japán bejelentette, hogy további 15 millió dollárral járul majd hozzá a közel-keleti és az afrikai terrorista szervezetek elleni harchoz. Már csak azért sem lényegtelen Japán számára a Közel-Kelet, mert egy 2012-es jelentés szerint a japán kőolajimportjának 80 százaléka és a földgáznak majdnem egyharmada ebből régióból érkezik. Ha a legnagyobb olajtermelő országok anarchiába süppednének és teret nyernének a szélsőséges szervezetek, ezzel egy csapásra megbénulna Japán, hiszen a kőolaj import megszűnésével nehezen tudná pótolni energiaszükségleteit. Közel-Kelet szerepe felértékelődött a japán külpolitikában és feltehetőleg Tokió nem fog szó nélkül elmenni a hasonló esetek mellett.


Ajánlott bejegyzések