You are here

A Japán küzdősportok elterjedése Magyarországon

12264

A Japán küzdősportok elterjedése hazánkban már egészen korán a 20. század első felében megkezdődött.

Ahogyan egy szamuráj mondta: a magyarok és japánok gondolkodása sokban hasonlít egymáshoz. Ezt a kijelentést az a szamuráj tette meg, aki jelenleg is Pécsen él és egy dojo vezetőjeként igyekszik átadni Japán kulturális elemeit, mentalitását és ezzel egyben a bushidot. A következőkben kiszeretnék térni azokra a folyamatokra, amelyek elősegítették a magyarországi harcművészeti iskolák és társaságok eltrejedését.

Japánban az 1800-as években megtörtént egy politikai irányváltás, azaz a Császárság megnyitotta kapuit a nyugati kultúra előtt, így kezdtek el beáramlani a különböző gazdasági eszmék, módszerek, katonai felszerelések, mindezzel egyben egy olyan változás is bekövetkezett amely befolyásolta a társadalmi hierarchiát és annak mindennapi életvitelét. A legjelentősebb változást a korabeli elit a szamurájok társadalmi rétege szenvedte el, mivel a Meiji reformok zászlaja alatt olyan változtatásokat igyekeztek kieszközölni, amik sértették a szamurájok hagyományait és ezzel egyben azokat a szokásokat amiket már évszázadok óta követtek. Egyes tartományokban ellenállási mozgalmak jöttek létre, amelyek elutasítottak mindent ami idegen és ezeket az elemeket igyekeztek kiűzni az országból. A lázadást 1869-ben leverték és tovább folytatódott a nyugati találmányok beáramlása az országba. A változás a 19. század végétől következett be, hiszen ekkortól már Japán már nem csak, mint a nyugati kultúra átvevője volt jelen, hanem kulturális közvetítőként is egyre nagyobb szerepet töltött be, különösen igaz volt ez a hagyományos harcművészeti stílusok esetében. Magyarországon is megjelentek a különböző harcművészeti ágak, igaz nem egyszerre de minden hazánkban megjelenő irányzatnak fontos gyökere volt a judo. A judo Japánban született meg és az 1964-es tokiói olimipia által nagy népszerűségre tett szert, amely megalapozta a judo nem csak harcművészeti, de jóval inkább küzdősport jellegét. Eredeti jelentése ”lágy művészet”, amelynek alapítója dr. Jogoro Kano volt és tulajdonképpen a jui jitsu alapján alakította ki ezt a sportot. A megfelelő küzdősport jelleghez azonban ki kellett iktatnia a jui jitsu veszélyesebb mozdulatait ahhoz, hogy biztonságosan lehessen versenysportként alkalmazni. A judo ezt követően Japán nemzeti sportjává vált, amely Magyarországon a 20. század elején az Oszták-Magyar Monarchia időszaka alatt jelent meg. 1907-ben, egyes források szerint 1906-ban Sasaki Kichisaburo, aki meghívásra érkezett hazánkba annak érdekében, hogy népszerűsítse a sportot. A tanfolyamon nagyjából 60 fő vett részt, de a végére csupán négy tanuló végzett. A világháború alatt minden valószínűség szerint egy időre megszűnt a képzés, viszont a háborút követően 1928-tól Vincze Tibor nevéhez fűződik a judo népszerűsítése, hiszen ő ekkortól rendszeres edzéseket tartott, s 1931-ben az NTE-ben megalakult az első judoklub. Ezt követően az országban is egyre nagyobb érdeklődő tábor alakult ki a küzdősport iránt, amelynek csúcspontja az 1957-es Magyar Cselgáncs Szövetség megalakulása, majd egy év múlva az európai elismerés és az 1959-es Európa bajnokságon való részvétel vált.

Az országban nem csak a fent említett sport terjedt el, hanem a karatea és annak különböző alosztályai is. Eredetét tekintve egy vándor zen-buddhistától származik, aki eleinte Kínában terjesztette el tudományát, ahonnan átterjedt Japánba is. Hazánkban Polyák József égisze alatt folytak az első oktatások, viszont csak az 1970-es évektől lehet kimutatni a kyokushinkai karate elterjedését. A támoagtást Mészáros Attilától kapták a Svéd Karate Szövetség elnökétől, aki nem csak az oktatásban de a vizsgáztatásban is nagy szerepet vállalt. Elismert sportággá viszonylag későn 1980-ban lett, amikor megalakult a Magyar Karate Szakbizottság. Ezt követően már létrejöhettek különböző külföldi minták alapján a stílusszövetségek. Világviszonylatban az SKI-H megalakulásával történt előrelépés. További irányzat az aikido volt, amely az 1960-as években jelent meg, és gyakorlatilag a judo mellet annak szinte közvetlen környezetében futott, viszont csupán könyvekből és az általuk gyakorolt judo elemek összekeveréséből próbáltak eredményeket elérni. Az igazi áttörésre akkor került sor amikor Gollo Michel hazánkba érkezett és a Zalka Máté Katonai Akadémián kezdte meg tanulmányait. Gollo eredeti japán mesterektől sajátította el az aikidot így ideális mesternek számított. Az első órákon igen kevesen vettek részt, de sorra látogatták meg azokat a helyeket, ahol próbálkoztak elsajátítani ezt a harcművészeti stílust. Eredménye a mozgalomnak az 1980-as években lett, hiszen ekkortól már a Magyar Karate Szövetségen belül külön szakosztályként működhetett. Az európai viszonylatban való megjelenés 1985-ben Matsumu Budo Center táborában került sor, ahol egy hazai aikido csoport is megjelent. Az esemény jelentőségét jelzi, hogy a tábor vezetője Tamura Nobuyoshi 8. danos mester volt aki az Aikido Nagykövete címet viselte Európában. 1986-ban tartották meg az első dan vizsgát Magyarországon, ahol Junichi Yoshida 4. dan mester is jelen volt. A következő lépésre 1989-ben került sor, mivel ekkor jött létre a Magyar Aikido Szövetség. A hazai aikidó közösség fontosságát jelezheti, hogy azóta számtalan nagy mester tisztelte meg látogatásával az edzéseket és táborokat. A japán szamuráj harcmodorhoz talán kicsit közelebb állhat a kendo, amely kicsivel később terjedt el Magyarországon, hivatalosan csak 1985-ben alapult meg, majd a hazai társaság 1991-ben csatlakozott a Nemzetközi Kendo Szövetséghez.

A különböző harcművészeti és küzdősport társaságok ma is hatalmas népszerűségnek örvendenek, sikereiket pedig a nemzetközi versenyeken való részvétel és az ezeken elért eredmények is fémjeleznek. Külön érdekesség és egyben figyelemre méltó teljesítmény, hogy Magyarországon a kommunista állami berendezkedés és rendszer alatt, ezek a szervezetek egyáltalán megjelenhettek hazánkban. Felhasznált irodalom: Morvay-Sey: Küzdősportok, küzdőjátékok. Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft, 2011.


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: