A japán kard

2013. december 20. péntek
Írta:

A japán kard

Japánban a Kofun-korszaktól (V. század) a Heian-korszak közepéig (IX. század) a kínaihoz és a koreaihoz hasonló egyenes kardot használtak. A korai Heian-korszak végén (X. század) azonban megszületett az elegáns, ívelt alakú, jellegzetes japán kard. A japán kard acélból készült. Ennek az acélnak az alapanyaga japán vashomok. Az acélt felhevítve kikalapálták, kettéhajtották, majd újrakalapálták. Ezt a műveletet tizenegynéhányszor megismételték. Az így nyert szilárd acél közepébe külön kovácsolt lágyabb vasötvözetet öntöttek, ily módon alakították ki a kard formáját. Ezután agyaggal borítva be a pengét, megformálták a „hamon” díszítést, majd 700-800 fokon kiégették. Az e módszerrel készült japán kard nem hajlik, nem törik és rendkívül éles. A fényezés során az agyagbevonat alól előtűnik a szép „hamon”, a díszítetlen részeken pedig az edzés hatására létrejött, a fa hossz-, illetve keresztirányú erezetéhez hasonló felületi minta válik láthatóvá. A japán kardnak nemcsak jó élűnek kellett lennie, nagyon fontos szempont volt az is, hogy mintázata szép legyen. A régi, híres japán kardok – az akkori elvárások szerint – nagyon tetszetősek.
A Heian-korszakban született meg a feudális urak kíséretét alkotó katonák, a szamurájok osztálya. A legnagyobb szamuráj-csoportosulások a „Heike” és „Gendzsi”, azaz a Taira és Minamoto családok körül alakultak ki. A Kamakura-korszak (1192-1333) kezdetén a császárközpontú hatalmat egy új politikai rendszer váltotta fel. 1192-ben Minamoto Joritomo Kamakurában megalapította a sógunátust. Ennek a politikának a támaszai voltak a szamurájok. Az ő jellegzetes fegyverük volt a japán kard, amely ebben az időben nyerte el majdnem véglegesnek mondható formáját. A későbbiekben ugyanis történtek még apró igazítások, ezek azonban a kard eredeti formáját és mintázatát alapjaiban nem érintették.
A Kamakura-korszakban a kardkészítés rendkívül magas színvonalú volt. Legnevesebb mesterei közé tartozott a kijotói Avatagucsi Josimicu, a bizeni (jelenleg Okajama)Oszafune Nagamicu, vagy a kamakurai Goró Maszamune. A kardnak különféle kiegészítő tartozékai is vannak. Nagy szükség van például a hüvelyre, amelyben a kardot tartják, amikor éppen nincs használatban. Ezt arany és ezüsz díszítésekkel, háncsfonattal, csüngőkkel látták el, amelyekbe különféle jegyeket véstek, például madarak, virágok, hegyek, vizek vagy állatok nevét. A szamurájok által viselt kardnak különösen díszesnek kellett lennie.

Hiroi
Inter Japán Magazin


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...