You are here

A buddhizmus Magyarországi története

A buddhizmus egyike annak az öt világvallásnak, amely komoly spirituális hatással van a világ lakosságának egy jelentős részére. A buddhizmus maga nagyjából 500 millió hívővel rendelkezik, amely többek között Kínában, Japánban és Thaiföldön oszlik el. Maga a buddhizmus számtalan irányzattal rendelkezik, amelyek közé sorolható például a mahájána vagy más néven nagy szekér irányzat, vagy a Japánban és Kínában elterjedt zen irányzat. A cikkemben azonban nem a buddhizmus évszázados történelmét szeretném bemutatni, nem is a japán és kínai irányzatot, hanem a vallás magyarországi történéseit, amely rendkívül nagy múltra vezethető vissza.

Kőrösi Csoma Sándor teremtette meg az alapokat, aki az 1820-as években vezetett expedíciót a Távol-Keletre, ahol megfordult Teheránban, Indiában, Tibetben és ezeken belül is rengeteg települést látogatott meg. Útjai során rendkívül mély beavatást kapott a buddhizmusba. Rajta kívül Hollósy Józsefet kell megemlíteni, akit ténylegesen az első magyar buddhistaként tartanak számon. Kettejük közül mégis az igazán nagy vallási szerephez Kőrösi Csoma Sándor jutott, akit még keleten is az első nyugati bódhiszattvaként tisztelnek. 1933-ban a magyar kelet-ázsiai küldöttség egy Körösi Csoma Sándor szobrot adott át a Japán Császári Múzeumnak, amelyet még ebben az évben fel is avattak és ettől kezdve egy rendkívül népszerű zarándok hellyé vált. Azonban nem csak a vallási részét kell kiemelni a buddhizmusnak, hanem a komoly filozófiai hatásait, amely érzékeltette hatását az 1900-as évek művészeti ágazataiban, de leginkább az irodalomban. Ebben az időszakban kezdtek el megnyílni azok a tárlatok amik különböző buddhista ereklyéket mutattak be, valamint a század elején egy újabb jelentős magyar személynek köszönhetően a nagy közönség egy viszonylag részletes képet kaphatott erről a vallásról. Szeghy Ernő ugyanis 1909-ben adatta ki Buddhizmus és a kereszténység című nagy sikerű könyvét, amely rendkívül sokáig szerepelt a legkomolyabb szakirodalmak, valamint az ismeretterjesztő könyvek között is. A buddhizmus kétségtelenül rendkívül nagy hatást gyakorolt leginkább az értelmiségre, bár bevett vallásként csak jóval később ismerték el. Sőt mi több az 1927-es évben a Felsőházi Naplóban megjelenő parlamenti beszédben az egyik politikus külön kijelenti, hogy nem szeretné, hogy a magyar lakosságot úgymond megfertőzzék olyan vallási irányzatok mint a buddhizmus. Ettől függetlenül az 1910-es évektől kezdve a már megjelenő vallás elismerési mozgalmak tovább folytatódtak az 1920-as éveken keresztül egészen 1952-ig, amikor végre a magyar kormány elismerte vallási irányzatként a buddhizmust hazánkban. Ugyanebben az évben Dr. Hetényi Ernő megszervezte a Buddhista Misszió nevezetű szervezetet, amely ettől fogva komoly szerepet vállalt a vallás terjesztésében. A terjesztés sikerességére utalhat az, hogy 1989-re hazánkban már közel 3000 buddhista hívőről számoltak be a különböző források. Ebben az évben ráadásul Budapesten került sor az európai buddhista unió megrendezésére, melynek keretén belül 20 európai ország képviseltette magát, ráadásul a szocialista államok közül is először voltak résztvevők.

A Dalai láma 1990-es budapesti látogatása, valamint a Tan Kapuja Buddhista Egyház megalakulása jelentett egy olyan mértékű előrelépést, amely már stabil alapokat biztosított a buddhista vallás meggyökeresedésében hazánk területén. Mára a különböző irányzatok ezen belül működnek, valamint a Tan Kapuja Buddhista Egyház 2004-ben hozta létre a Tank Kapuja Buddhista Gimnáziumot.

Felhasznált irodalom:

A Dalai láma látogatása Budapestre: Tolna Megyei Népújság, 1990, április (40.évfolyam).

V.J. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 1842-1919 (54.évfolyam).

Kádár Mária in: Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20.évfolyam, 157. szám).

Prágai Magyar Hírlap, 1933 április (12.évfolyam, 78-100, 3188-3210. szám).


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: