Ön most itt van:

A bagolyisten dala – Ainu dalok (8/14)

ainu1

Ainu dalok Chiri Yukie gyűjtéséből
A magyar változat készítője Müller Márta
A fordítás az alábbi kiadvány alapján készült: The Song The Owl God Sang, fordító Benjamin Peterson
Müller Márta
Copyright: © 2015 Müller Márta
Minden jog fenntartva

 

A nyúl dala

The Song The Rabbit Sang

Sampaya Terke
Völgyről völgyre futottam,
Követtem idősebb fivéremet a hegyekbe,
Együtt játszottunk.
Minden nap követtem őt, és néha
Találtunk az emberek által felállított csapdákat,
Melyeket a fivérem időben észrevett és szétrombolt.
Közben mindig jót nevettem.
De egyik nap,
Hirtelen az idősebb fivérem nagyot sikoltott
és kiáltott:
Elkapta őt egy csapda.
Megrémültem és hozzá rohantam,
Fájdalommal eltelve ezeket mondta:

„Kicsi fivér, most rögtön
Szaladj gyorsan vissza a falunkba,
És olyan hangosan, ahogy csak bírod,
kiáltsd: A fivérem csapdába esett!”

Ahogy ezt hallottam, igennel válaszoltam,
S már futottam és futottam, a völgyeken át,
Míg hazaértem a falunkba.
Ott, emlékezve, hogy mit mondott a fivérem,
Előkészítettem a leghangosabb hangomat,
De a szavak, miket mondott, teljesen elszálltak
a fejemből.
Csak álltam, és töprengtem, de teljesen hiába.
Ekkor megint
Futottam és futottam a völgyyeken át,
Az egész úton visszafelé,
De mire odaértem, ahol a fivérem hagytam,
Már nem volt ott senki –
Csak a fivérem vérének a nyoma.

(innen az idősebb nyúl az elbeszélő)

Ketka woiwoi ketka, ketka woiwoi ketka
Minden nap felmentem a hegyekbe, S
összetörtem az emberek csapdáit, Ezzel
szórakoztattam magam.

Egyik nap láttam egy keresztíjas csapdát
az utamon,
S pont mellette még egy kis fából
készült keresztíjat.
Ez micsoda? Kérdeztem magamtól, Mivel ez
ismeretlen volt, azt gondoltam, Csak
megpöccintem, aztán szaladok tovább. De
váratlanul foglyul ejtett a csapda. Keserűen
észleltem, hogy nincs menekvés. Minél
jobban próbáltam kiszabadulni,
Annál erősebben tartott,
Nem tehettem semmit.
Sírtam, de megörültem, mikor a kicsi
fivérem odajött.
Elküldtem egy üzenettel a falunkba,
Hogy jöjjön az egész család segíteni. De
aztán hiába vártam, senki sem jött.
Sírtam megint, és akkor jött egy ember.
Fiatal, szép, szélesen mosolygó.
Kiemelt a csapdából, és magával vitt
Egy nagy házba, amely tele volt szent kincsekkel.

A fiatalember tüzet rakott,
Elővett egy nagy vaslábost,
Darabokra vágta a testemet,
és Megtöltötte velem a lábost.
Meggyújtotta alatta a tüzet.
Menekültem volna,
Kerestem az ember gyenge pontját,
De nem volt. Egy pillanatra sem
Vette le a szemét rólam.
„A fazék főni fog, főni mindaz, ami benne van,
Bármit is teszek, ez egy értelmetlen, ez egy
rettenetes halál.”
Vártam, hogy a fiatalember valamit óvatlanul tesz,
Végül, a saját testem egy darabkájának formájában,
Nagy küszködés árán elértem a szélét az edénynek,
A párában észrevétlen lepotyogtam
A baloldali ülésre,
Majd gyorsan ki az ajtón.
Lélegzetvétel nélkül sírva
futottam Vissza a falumba,
Ahol végül lehiggadtam.

Utólag visszatekintve,
Az embernek gondolt ifjú
Biztosan Okikirmui volt, ki erős, mint egy isten.
Azzal, hogy minden nap szétromboltam a csapdáit,
Azt hívén, hogy egy közönséges ember művei,
Magamra haragítottam Okikirmuit, ezért
Állított csapdát nekem.
De mivel nem vagyok más, mint egy
jelentéktelen kis isten,
És mégis szégyen lenne, ha ily szörnyű
halállal halnék meg,
Megkegyelmezett, és mikor menekültem,
nem üldözött tovább.
Ilymódon, mivel állandóan alkalmatlankodtam,
zavartam,
Olyan kicsi lettem, mint egy egyszerű húsdarab.
Pedig régen a nyulak akkorák voltak, mint a
szarvasok.
Ezután minden nyúl csak ilyen kicsi lesz már.
Ezért, a jövő nyulai,
Legyetek figyelmesek, ne tegyetek rosszat!11

Ezeket mondta a Nyulak Főnöke, mikor meghalt.

11 Az Ainuk felfogásában a csapdák szétrombolása beavatkozás volt a természet rendjébe, a sors elrendelésébe, ezért volt rossz.

 

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: