Zerosen, a kedvelt kamikaze-gép
A japán Tokubetsu Kogeki-tai, rövidítve TOKKÓTAI magyar fordítása Különleges Támadó Alakulat. Tagjai öngyilkos bevetéseken bombával megrakott harceszközeikkel az ellenség hajóinak, repülőinek vagy objektumainak ütközve felrobbantották azokat.
Az első ilyen támadást a Kamikaze nevű század oktatópilótája, Szeki Jukio hadnagy hajtotta végre. Ettől kezdve köznyelven KAMIKAZE névvel illetnek minden öngyilkos bevetést.
A Különleges Támadó Alakulathoz tartoztak repülők, vitorlázórepülők, mini-tengeralattjárók, motorcsónakok, sőt, különleges búváremberek is.
Az alábbiak a kamikaze pilóták búcsúleveleiről készült fordításaim. Ezeket a leveleket az öngyilkos pilóták hozzátartozói többnyire csak évekkel a háború befejezése után kaphatták meg.
Doma-Mikó István
Tokyo
Inter Japán Magazin
Hacsimaki, a halálraszántság homlokpántja
A bevetés előtti utolsó percekben
Nővérem!
Vége van hát: Ámen!
Az utolsó szó jogán nincs mit mondanom. Szívből köszönöm, hogy engem – aki az örök nyár birodalmából, a dél-amerikai Brazíliából jöttem – sok mindenre megtanítottál. A tengerészethez kerülve minden idegen volt számomra. A japán katonaélet a legutolsó lelki edzés volt. A haditengerészethez kerülve éjjel-nappal gyakorlatoztunk, csiszoltuk testünket-lelkünket. Most meghalunk az országért. Nagyon sajnálom, hogy Anyám kérésének – amit Japánba hazatérésem óta annyiszor ismételgetett – nem tehetek eleget.
És végül: mélyen megbántam, hogy idős szüleimnek gondot okozok. Testem átlátszó, lelkem fehér papír. Mindnyájatoknak minden jót kívánok!
Most bevetésre indulok.
Hát még egyszer: Ámen!
1945. augusztus 9-én
a Haditengerészet Légiflottájának
Első Osztályú Pilótája,
Takacu Kósiró őrmester
23 éves
Kamikaze Különleges Támadóalakulat
4. Mitate Század, a 2. Ryúszei-raj tagja
Elhunyt a Honshú sziget délkeleti tengerén
Kézi navigációs műszer
Anyámnak
Holnap kerül sor a várva-várt nagyszerű bevetésemre. A hirtelenségén magam is meglepődtem, de nyugodjon meg, igyekezni fogok. Huszonkét éve, hogy Anyámtól életet kaptam. Szívből sajnálom, hogy jóságát semmivel nem viszonozhatom. Valahogy bocsásson meg! Higgye el, a Hazáért halni a legnagyobb hála.
Kérem, hogy háborús elestem hírére “szekihan” ünnepi rizst főzzön, és ne öltsön gyászt! Hangosan éljenezzen, és örüljön! Testemből semmi nem maradhat, hát a gyakorlóruhámat küldöm emlékbe. Azt 1942. július 11-én, a császár látogatásakor viseltem. Ereklye. Óvja, mintha csak én lennék.
Ezen kívül más mondanivalóm nincsen. Egyelőre még élek, és egyfolytában igyekezem. Mindenképpen el akarok süllyeszteni egy-két ellenséges hajót. Sietek, hát csúnyán írtam. Lelkem csordultig telve, már semmit nem írok. Ezzel leteszem a tollat.
Mindig egészségben éljenek!
A bácsikat és néniket is üdvözlöm!
Ez végső búcsúm.
1945. február 21-én
a Haditengerészet Légiflottájának
Kiváló Pilótája,
Komacu Takesi őrmester
Kamikaze Különleges Támadóalakulat
2. Mitate Század
Inter Japán Magazin
Kapcsolódó cikkek:
http://interjapanmagazin.com/tora-tora-tora/
http://interjapanmagazin.com/kamikaze-az-isteni-vihar/
http://interjapanmagazin.com/a-japan-kulonleges-tamado-alakulat/
Megjelent:
Nemzeti Hírháló 2010. okt. 18.
Magyar Irodalmi Lap 2011. márc. 31.
