You are here

A japán császár és császárné a Fülöp-szigeteken

APTOPIXPhilippinesJapanEmperor-0590a

Először utazott Akihito császár és Micsiko császárné Délkelet-Ázsiába: 2016. január 26 és 30 között az uralkodói pár a Fülöp-szigeteken tartózkodott. Az útnak rendkívül nagy szimbolikus jelentősége volt, bár sajnos egy dologban még mindig nem sikerült áttörést elérni, ami a mai napig árnyékot vet az amúgy nagyon jó fülöp-szigeteki – japán viszonyra.

Egyáltalán nem véletlen, hogy Akihito császár és Micsiko császárné most látogatott el a Fülöp-szigetekre. Hatvan évvel ezelőtt ugyanis Fülöp-szigetek volt az első ország délkelet-ázsiai térségben, amely rendezte a viszonyát Japánnal, felvette újra a diplomáciai kapcsolatokat és intenzív kereskedelmet kezdett el folytatni a szigetországgal. Ennek az útnak óriási szimbolikus jelentősége volt: először járt japán császár a Fülöp-szigeteken. Ráadásul arról a japán uralkodópárról van szó, akik a trónra kerülésük óta (1989) szinte nem győznek bocsánatot kérni a második világháborúban elkövetett atrocitásokért és háborús bűncselekményekért. Akihito császár és Micsiko császárné együttesen és külön-külön is kértek már bocsánatot a második világháborús szenvedésekért az olyan jeles – és egyben szomorú – japán napokon, mint az atombombák ledobása vagy a szigetország második világháborús kapitulációja. Folyamatosan emlékeztetik a japán politikusokat a második világháború okozta fájdalmakra, amiket a Japán Császári Hadsereg követett el nemcsak más ázsiai népek, hanem a saját nemzetük ellen is.

Az uralkodópár most először járt olyan országban, amelyet a második világháború idején szálltak meg a japán haderő.Az ötnapos útjuk során bejárták a Fülöp-szigetek legnagyobb szigetét (Luzont), ahol a főváros is található. Személyesen az ország elnöke Benigno Aquino III fogadta őket a repülőtéren majd egy vacsorát tartott a tiszteletükre. Meglátogatták az ország legfontosabb  természeti és történelmi helyeit, Luzon-szigetének egyik legcsodálatosabb partvidékén üdültek, japán iskolákat és kulturális intézményeket kerestek fel.

Az út legfontosabb része az volt, amikor Akihito császár és Micsiko császárné ellátogatott Cavinti városába. Itt található ugyanis a Japán Emlékmű Kertje, amit a második világháború áldozatainak emlékére hoztak létre. Az uralkodópár mélyen meghajolt, krizantémcsokrot helyezett el, majd a csendes ima után Akihito császár kijelentette, hogy „mélyen együtt éreznek az ártatlan filippínóak” halála miatt és nem felejtik el őket”. Továbbá az emlékmű nemcsak a japán és amerikai katonák véres harcának a mementója, hanem azoknak is emléket állít, akik a két tűz közé szorultak és életüket vesztették az összecsapásokban. Az 1945 elején vívott luzoni csata az egyik legvéresebb amerikai-japán fegyveres összetűzés volt a második világégés alatt, Manila bevételéig több mint 300 000-en vesztették életüket. A temetőben jelen voltak a japán és a filippínói katonák leszármazottai és hozzátartozói is.

1024x1024

Hírdetés
Hírdetés

 

Hol marad a bocsánatkérés?

A délkelet-ázsiai ország sajtója pozitívan tudósított a japán uralkodócsalád útjáról és a politikai vezetés szintén a jó fülöp-szigeteki-japán viszony propagálására használta fel a császár és császárné jelenlétét. Ugyanakkor egyes fülöp-szigeteki csoportok szerint az utat egy dolog hiánya jelentősen beárnyékolta: nem volt nyilvános bocsánatkérés amiatt, hogy a japán katonák filippínó nőket erőszakoltak meg és hurcoltak el szexrabszolgáknak a bordélyházaikba, ugyanúgy mint, a dél-koreai és kínai nőket.

Az egykori filippínó kéjhölgyeket összefogó Lila Pilipina nevű szervezet ugyanis abban reménykedett, hogy a japán császár érkezésével és bocsánatkérésével végre lezáródik ez az ügy és megindulhat a kárpótlások kifizetése. Ezt arra alapozták, hogy 2015.december 28-án Dél-Koreának és Japánnak sikerült megállapodnia a második világháborús koreai szexrabszolgák kárpótlásáról (9 millió dollárnyi kártérítést ígért a japán kormány), s így már csak “idő kérdése”, hogy Tokió Manilával is hasonló szerződés kössön.

8f899d2e488b438f943317303dec09b7_18

Azonban a szervezet tagjai még mindig pozitívan tekintenek a jövőbe: „A császár közbejárhatna az érdekünkben Abe Sinzónál és Manilával is köthetnének olyan megállapodást, mint Szöullal”nyilatkozta az al-Jazeerának az egyik 80 éves évei végén járó egykori szexrabszolga. Becslések szerint a második világháborús megszállás idején mintegy 1000 filippínó nőt kényszerítettek a japán hatóságok szexuális tevékenység folytatására.

Érdekelheti még:

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: