Ön most itt van:

400 éves a britek és a japánok közös történelme

A London School of Economics nemzetközi történelmi tanára, Antony Best, nyolc évszámban, foglalta össze Japán és Nagy-Britannia közös történelmének kulcspillanatait. Cikkünk most ennek a nyolc pontnak a jelentőségét igyekszik felfedni.

1613: Alapok? Lefektetve.

Ez volt az az év, mikor Japánban, Hirado városában megalapították az első kereskedőházat a brit Kelet-indiai társaság jóvoltából. A történelminek számító nyitás valószínűleg nem mehetett volna végbe egy bizonyos Will Adams, brit tengerész nélkül, aki 13 évvel ezt megelőzően, már megvetette lábát a felkelő nap országában. Adams – aki feltehetőleg az első britnek nevezhette magát a szigetországban – kiemelkedő diplomáciai érzékének és magasan kvalifikált hajózási tudományának köszönhetően, rövid időn belül Tokugawa Ieyasu sógun tanácsadója lett. A brit diplomata sikerei ezzel nem értek véget, később tiszteletbeli szamurájjá is avatták, sőt, történetén inspirálódva a Nobel–díjas James Clavell könyvet is írt, „Sógun” címmel, melyből aztán film is készült.

A kezdeti sikerek ezt követően megtorpantak és 10 évvel később, 1623-ban, nyereség hiányában be kellett zárni az Adams vezette kereskedőházat. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok is megromlottak, miszerint a sógunátus nem nézte jó szemmel a külföldiek jelenlétét. Ez ahhoz vezetett, hogy Iemicu, Iejaszu unokája 1635-ben betiltotta a kereszténység gyakorlását Japánban, míg a külkereskedelmi kapcsolatokat egy holland és egy kínai egységre korlátozta. Ezekkel a szankciókkal voltaképpen olyan elszigetelődést alakított ki, mely 200 évre elzárta hazáját a külvilágtól.

1855: Japán újra nyit

Az évszám elnevezése mondhatni csalóka, hiszen valóban volt nyitás japán részről, más kérdés, hogy ez elsősorban a nyugati nagyhatalmak politikai nyomására történt. Az – erőszakos – nyitást elsősorban az Egyesült Államok szorgalmazta az 1850-es években, melyből végül a britek sem maradhattak ki. A kapcsolatok megnyitásának a hivatalos oka a Kína elleni második ópiumháború megfékezése volt. Ennek köszönhetően Lord Elgin 1858-ban új kereskedelmi megállapodást kötött Japánnal, melynek előnyeit elsősorban a britek élvezték. A megegyezés szerint a japánok meglehetősen alárendelt pozícióba kerültek, továbbá a kikötők megnyitására és a védővámok beszedésének tilalmára kötelezték őket. Ezt követően, Sir Rutherford Alcock, brit diplomata vezetésével kereskedők tömegei szálltál meg a kikötővárosokat.

1869: Jókor, jó helyen a brit herceg

Alfréd herceg, Viktória királynő másodszülött fia hivatalos látogatást tett Japánban. A feltehetőleg tudatosan megválasztott időpont, pont egybeesett a japánok egyik legfontosabb történelmi eseményével. Meidzsi császár irányítása alatt ekkor váltotta le Tokugawa sógunátusát az új kormány, akinek már az első napokban olyan fontos ügyekben kellett dönteniük, hogy kiűzzék-e a külföldieket az országból vagy adjanak szabad utat a modernizációnak. A kormány végül az utóbbi mellett döntött, melyben nagy szerepe volt a brit hercegnek, aki kellő alázatot és tiszteletet mutatott Japán irányába, ezzel megerősítve őket döntésük helyességében. Az elvárt hatás sem maradt el, néhány évtizeddel később a britek látható nyomott hagytak a japán modernizációban.

1885: Egy vígopera két értelmezésben

“A Mikádó” opera hivatalos plakátja Forrás: Pinterest

W.S. Gilbert és Arthur Sulivan szerzőpáros esete is jól mutatja azt a tényt, hogy nem minden nemesnek szánt kezdeményezés érheti el a kívánt hatást. Történt, hogy a szerzők színpadi művet kívántak írni a viktoriánus korabeli társadalomról vígopera formájában. A színdarab, „A mikádó” helyszínéül pedig Japánt választották. A darab tarolt a briteknél, míg Japánban felháborodást keltett és egészen tüntetésig vezetett. A két fél összekülönbözése abból fakadt, hogy a japánok úgy érezték gúnyt űznek császárjukból és kultúrájukból, míg a briteket csak még inkább elvarázsolta a keleti ország mesebeli jellege. Ezt követően évekig nem történt effektív előrelépés a kérdésben, mígnem 1907-ben (mire már Japán is jelentős hadi tényezőnek számított) egy japán herceg utazott el Nagy-Britanniába. A látogatás megtette hatását, hiszen ezt követően a királyi család megtiltotta a D’Oyly Carte társaságnak, hogy előadják a darabot, a katonazenekaroknak pedig, hogy részleteket játszanak a vígopera dalaiból.

1902: Szövetség köttetik

Szintén fontos évszám, ugyanis Japán az akkori világ első számú hatalmával, Nagy Britanniával kötött egyezséget, melyet az ázsiai ország diákjai fáklyás felvonulással ünnepeltek meg. A szövetség elsősorban az oroszok távol-keleti terjeszkedése miatt jöhetett létre, melynek esetleges következményei mindkét országra hatást gyakorolhattak volna. Ez az egyezség a japánok számára azt is jelentette, hogy a nyugati világ befogadta őket. Az összefogás nem utolsó sorban tovább erősítette a két ország királyi családjai közötti kapcsolatot.

1941: Kezdeti viszályok

A két ország konfliktusba keveredik, melynek alapját Kína tisztázatlan kérdésköre jelentette. A brit fennhatóság alá tartozó Hongkongot és a Maláj-félszigetet támadás érte japán részről december 8-án. A szövetségesek érdekei ütköztek az érintett területeken, így elkerülhetetlen volt az érdekérvényesítésre tett kísérlet. Japán nagyobb befolyást szeretett volna, míg a briteknek kiemelkedő fontosságúnak számítottak az említett földrészek a kereskedelmük végett.

Az erőfitogtatást Japán nyerte, mivel Nagy-Britannia nem tudott jelentősebb erőket delegálni a frontra. A briteknek ez az akkori legmodernebb csatahajójuknak a HMS Prince of Wales elsüllyesztésébe került, valamint vezérük, Pecival tábornok a japán Jamasta tábornok fogságába esett. Ennek köszönhetően az év végére, illetve 1942 februárjára már Hongkong és Szingapúr is a japánok kezére került.

Brit katonát ejtenek foglyul a japánok a szingapúri csata során. Forrás: Pinterest

1945: A konfliktus tovább mélyül

A csendes-óceáni térségben lezajlott csatákat követően, brit újságírók utaztak el Szingapúrba és az ott tett látogatásuk a mai napig kihat a két ország viszonyára. Az újságírók embertelen körülmények között tartott, csontsoványra fogyott foglyokról tettek jelentést. Mint később kiderült ez hatalmas hiba volt, mivel a japánok nem szerették volna, hogy hírt adjanak a fogolytáborban látottakról. A brit kormánynak is kényesnek számított a téma, hiszen Japán fontos szövetségesnek számított a hidegháborúban a szovjetek ellen, így körültekintőn kellett kezelnie a helyzetet.

1986: Nissan gyár épül Sunderlandben

Több éves tárgyalási sorozatoknak köszönhetően, Japán egyik legnagyobb autómárkája, a Nissan épített gyárat Sunderlandben. Ebben az új létesítményben gyártották a legújabb, Bluebird modellt, melyet a brit és európai piacra szántak. Ez ismét fordulópontot jelentett a két ország történelmében, de ez végre a jó irányba mutatott. Szintén a 80-as években történt, hogy a Royal Academy szervezésében létrejött a Nagy Japán Kiállítás. Az érdeklődők a kiállításon a Tokugawa-korszakból (1600-1867) származó művészeti alkotásokat tekinthették meg. Az eseménynek elsöprő sikere volt.

Nagy Zoltán
Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: