Ön most itt van:

2016 TOP: Kína repülőgép-hordozót küldött a Dél-kínai-tengerre

kinai-1

Kína év végén a Sárga-tengeren légi hadgyakorlatot tartott, majd a Dél-kínai-tengerre vezényelte a repülőgép-hordozóját és hajóit. Tajvan és Japán teljes készültségbe helyezte katonai egységeit.

Az év utolsó napjaiban Kína a Sárga-tengeren a Liaoning repülőgép-hordozójáról felszálló J-15-ös vadászgépeivel légiharcot és légi utántöltést gyakorolt. Ezek után az óriáshajó az őt kísérő rombolókkal és fregattokkal Tajvan és az okinawai szigetek között a Dél-kínai-tengerre úszott. A manőverre Tajvan és Japán teljes riadókészültségbe helyezte védelmi erőit.

A Dél-kínai-tengeren nem ritkák a kínai katonai erődemonstrációk, amelyek nem csak az éppen fenyegetett országokat idegesítik, de Ausztráliát és az Egyesült Államokat is. Elemzők szerint csak idő kérdése, hogy a térségben mikor robban ki fegyveres konfliktus.

Kína igényt formál a Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnam és Brunei közötti beltenger egészére, holott ezt a 3,5 millió négyzetkilométeres területet a tengerészeti jog az érintett országok között nagyjából azonos területű felségvizekre osztja. Kína néhány lakatlan szigetecskét mesterséges építkezéssel megnagyobbított, birtokba vett és kinyilvánította, hogy eddig tart országhatára. Ám a hágai döntőbíróság ezt nem fogadta el.

kinai2

Terjeszkedési kísérleteinek nem csak presztízsokai vannak. Összegben alig kifejezhető az elhódítani kívánt területek halászati és bányászati értéke. Tekintsünk csak a Japán déli területeihez tartozó Szenkaku szigeteket, amelyekre szintén igényt tart a „nagy szomszéd”. Ezek térségében a tengerfenék olyan bőséges földgáz és olajmezőket rejt, amelyek kiaknázása 100 évre biztosítaná Japán energiahordozó-szükségletét.

Kína a „szigetgyártáshoz” hasonlóan, a nemzetközi egyezmények kijátszásával tett szert egyetlen repülőgép-hordozó hajójára. A Varjag néven szolgáló, Kuznyecov Admirális-osztályú szovjet óriáshajót 1998-ban 25 millió dollárért az ukrán államtól roncsként megvásárolta egy hongkongi fantomcég. Nagy diplomáciai felháborodás közepette bevontatta Makaóba, hogy ott a tulaj úszó szálloda-kaszinóvá átalakítva működtesse. Senkit nem lepett meg, hogy erre a kormánytól nem kapta meg az engedélyt, s végül – mit mást tehetett? – a hajó a kínai haditengerészethez került. A felújított óriáshajó 2012-óta Liaoning néven Kína repülőgép-hordozójaként szántja a vizet.

Ha a katonai erőket nézzük, Japánnak nincs mitől tartania, amíg érvényes az USA hadseregével kötött kölcsönös védelmi szerződés. Kína egyetlen hordozójával szemben az Egyesült Államok a Csendes-óceániai Flottája hatot tud hadba állítani a térségben. Ám ha Trump beváltja ígéretét, és hazaviszi a külföldön állomásozó amerikai haderőket, akkor Japán egyenlőtlen helyzetbe kerülhet a „tenger csendőrével” szemben.

Nakano
Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: