You are here

20 éves egy tömeggyilkosság főpróbája

20 éve tesztelte a szarin gázt a gyilkos szekta. A japán kormány kiirtására készültek. 13 szektavezér a halálsoron.

1994. június 27-én, a nagano megyei Macumoto városban tartotta szarin ideggáz főpróbáját az Aum Shinri-kyó. A gyilkos szekta alaposan kidolgozott terv szerint az államhatalom átvételére készült. Még árnyékkormánnyal is rendelkezett, a szekta tagjaiból „kinevezett” leendő miniszterekkel és egyéb tisztségviselőkkel. Az államfő maga a mindenható szektavezér lett volna, Aszahara Sókó (polgári nevén Macumoto Csizuo). Leendő kormányának még titkosszolgálata is volt, szupertitkos belső elhárítással. Ez a szervezet egyelőre csak a renitens szektatagok kiszűrésével, illetve a szökevények utáni hajtóvadászattal foglalkozott. A szekta vezetőinek lelkét már ekkor is sok egyedi gyilkosság terhelte. Kezdetben csak a behálózott idősebb tagok természetesnek tűnő halálát rendezték meg, hogy a vagyonukat megszerezzék. Később az összefogdosott szökevényeket megölték vagy halálos gladiátor-viadalban egymással ölették meg. Országos megdöbbenést keltett egy ellenük fellépő ügyvéd, valamint annak felesége és kisfia meggyilkolása. (Ezt csak később sikerült a szektára bizonyítani.) Ám a valódi hatalomátvételhez átfogóbb tervekre volt szükség. A volt szovjet hadsereg illetékeseitől megszerezték a háborúban használt szarin ideggáz receptjét. A színtelen, szagtalan gázból elég néhány lélegzetvétel az azonnali fulladásos halálhoz. Ez lett volna a hatalomátvétel eszköze.

Tervük egyszerű volt. Először is tesztelni kellett a gáz hatékonyságát, majd bevetésével – egy tömeggyilkossággal – országos káoszt kelteni. Végül gázzal töltött robot-helikopterrel a parlamentben elpusztítani a kormány tagjait és az ülésező politikusokat. Ekkor jöhetett volna a hatalomátvétel. A szekta titokban több tonna vegyszert gyűjtött össze. Az ebből előállított szaringáz többször kiirthatta volna a Föld összes élőlényét.

1994. június 27-én éjszaka Macumoto várost (véletlen egybeesés a szektavezér nevével) szemelték ki a főpróbára. Színhely egy, a szekta számára kedvezőtlen ítéletet hozó bíró otthonának lakónegyede volt. A zárt, hátul ajtós teherautó vezetőfülkéjében két szektatag foglalt helyet. Arcukra gázmaszkot húztak, s hogy a feltűnést kerüljék, a maszkot megtévesztésig hű álarccal takarták. Amint a helyszín közelébe értek, távirányítással megnyitották a zárt kocsi hátsó ajtaját, és beindítottak egy erős ventillátort, amely a szabadba nyomta a mérges gázt. Így hajtottak végig néhány utcán. A hatás minden várakozásukat felülmúlta. Nyár kezdete volt, meleg, s a japánok szokás szerint nyitott ablaknál aludtak. A szaringáz 7 lakos halálát és 600 fő súlyos megbetegedését okozta. Az utcai árkokban, tavacskákban elpusztultak a kis halak, rákok, a rovarok. A madarak röptükből estek le holtan. A szekta szerencséjére a rendőrség egy vegyszer-raktárost gyanúsított, aki maga is az életveszélyes sérültekkel került kórházba. Ám eszméletre térve bemutatta, hogy a veszélyes anyagokat előírás szerint tárolja. A bűnösöket tehát máshol kellet keresni. A célpontnak kiszemelt bíró szerencsésen túlélte a merényletet.

E főpróba sikere vezetett a második terrorcselekményhez. A szekta 1995. március 20-án, Tokió központjában, a kaszumigaszeki-i metróállomáson kívánt megrendezni egy többezer halálos áldozattal járó tömeggyilkosságot. Az állomáson több metróvonal fut össze. Ezek érkezéséhez időzítve minden bejövő szerelvényre felszállt egy gézmaszkkal kitakart arcú szektatag. A csomagjuk csukott esernyő és nylonzacskóba rejtett folyékony szaringáz volt. A Kaszumigaszeki előtti állomáson kiszálltak, és az utolsó pillanatban, az ajtók csukódásakor ernyőjük hegyével kiszúrták a szerelvény padlóján hagyott zacskókat. Számításuk szerint a különböző irányból, egyazon időben érkező szerelvények több ezer hullával „árasztották” volna el az állomást. A tervükbe hiba csúszott. Bár több ezren rosszul lettek, „csak” 13 fő halt meg. A sérültek közül sokan soha nem kapják vissza mozgásképességüket, egészségüket, de élnek. Az eset után a szekta első számú gyanúsított lett, és nem kerülhette el a felelősségre vonást.

A világon ez volt az egyetlen eset, hogy terroristák ártatlan lakosság ellen békében ideggázt vetettek be. Az Aum Shinri-kyó „kemény magjából” 13 vezető évek óta kivégzését várja a halálsoron. A végrehajtást a kormány nem sieti el, mert a kivégzések hírére a maradék szektatagok újabb terrorcselekménnyel reagálhatnak. A más néven újraindult szervezetet a börtönből szabadult vezetői irányítják.

Doma-Mikó István
Inter Japán Magazin


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: